Iránymutatás a többszemélyes ügyvédi irodák belső szabályzatainak kialakításához

Archívum

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) alapján a többszemélyes ügyvédi irodák belső szabályzatának kidolgozása, működtetése, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. („Kit.”) törvény szerinti szűrő rendszer kidolgozása és működtetése tárgyában.

Tartalom:

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

II. AZ ÜGYVÉDI IRODA BELSİ SZABÁLYZATÁNAK TARTALMA

1. Belsőellenőrzőés információs rendszer

1.1. Az ügyfél átvilágítás belsőeljárási rendje;

1.2. Az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó

intézkedések köre és belsőeljárási rendje

1.3. A pénzügyi információs egységként működőhatóságnak történőbejelentés belső

eljárási rendje

1.4. A közreműködés megtagadása

1.5. Pénzmosás megelőzési vezető

1.6. Névtelenséget biztosító jelzőrendszer

1.7. A pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítése

1.8. Nyilvántartási előírások

1.9. Belsőkockázatértékelés

1.10. Pénzmosás megelőzési képzés

2. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggőfeladatok

2.1. Szűrés a szankciós listák alapján

2.2. Bejelentés

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. BEVEZETŐRENDELKEZÉSEK

A Pmt. és a Kit. szerinti feladatai végrehajtása során, a Szegedi Ügyvédi Kamara, mint /1/ felügyeletet

ellátó szerv („ Kamara” vagy „Felügyeleti Szerv”) a jelen Útmutatóban határozza meg /2/ a belső szabályzat, valamint szűrőrendszer kidolgozása és működtetése során irányadó tartalmi minimum-követelményeket, valamint a kötelezőjellegűiránymutatást a több személyes ügyvédi irodák belsőszabályzatainak kialakításához./3/

Észrevétel: régi Pmt. szabályai szerint a többszemélyes ügyvédi irodák számára a MÜK készített „Mintaszabályzatot”. A Mintaszabályzatot az ügyvédi iroda – amennyiben a tagok és az alkalmazottak száma nem haladta meg a 10 főt - változtatás nélkül is átvehette az iroda belső szabályzataként. A korábbi szabályozástól eltérően a Pmt. 65. § (3) bekezdésének alapján a Kamara ún. útmutató4 formájában kötelező jellegű iránymutatást készít a több személyes ügyvédi irodák számára. Az Útmutató nem mintaszabályzat, a belső szabályzat elkészítéséhez ad kötelező iránymutatást.

Az új szabályozás abból indul ki, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, köztük az ügyvédek működésére praxisonként nagymértékben eltérő pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat jellemző, valamint működési sajátosságaik is jelentősen eltérnek egymástól. Ezért az új Pmt. Mintaszabályzatok használata helyett kötelező útmutatás alapján készült, de az ügyvédi iroda működésére szabott belső szabályzatok megalkotását tartja célszerűnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzését és megakadályozása érdekében.

A többszemélyes ügyvédi iroda a belsőszabályzatát a Pmt. rendelkezéseivel összhangban készíti el, az egyes szabályozási területeken az Útmutatóban foglalt rendelkezések figyelembe vételével.

Észrevétel: A belső szabályzat tartalmának kialakításával kapcsolatos, ügyvédi irodákra vonatkozó szabályozás kétszintű: a Pmt. és az Útmutató rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az Útmutató határozza meg, hogy melyek az ügyvédi irodák belső szabályzatának kötelező tartalmi elemei. Ahol az útmutató a tartalmi elemek vonatkozásában iránymutatást is ad, ott a belső szabályzat rendelkezéseit az útmutató iránymutatásának figyelembe vételével kell kialakítani.

Az Útmutató II. pontja az ügyvédi iroda belső szabályzatának kötelező tartalmi elemeit tartalmazza, illetve ad kötelező jellegű iránymutatást /5/ az egyes tartalmi elemek megfelelő kialakításához. Kötelező jellegű iránymutatásait a területi kamara, mint az 5. § d) pont da) alpontja szerinti felügyeleti szerv a Pmt. –ben előírt szabályozási körben határozta meg.

Az Útmutató lehetővé teszi az ügyvédi irodák számára, hogy akár a meglévő belső szabályzataik (Mintaszabályzat) rendelkezéseinek hatályosításával, akár a hatályos Egységes Szabályzat vagy a felügyeleti ajánlásként közzétett belső szabályzatok alapulvételével készítsék el a belső szabályzatukat.

Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. (a továbbiakban: „Kit.”) szerinti szabályanyag új, a Pmt. előírásaihoz hasonló kötelezettségeket teremt az ügyvédi praxisok számára A Kit. kötelezettei a Pmt. szerinti szolgáltatók, köztük az ügyvédek is. Felügyeleti szerv - a Pmt. szabályaival egyezően – a területi kamara, a törvényi kötelezettség pedig az ún. szankciós listákon szereplő természetes és jogi személyek Magyarországon lévő, korlátozó intézkedés alá eső vagyonának kiszűrése és bejelentése.(ld. 3. pont)

A Kamara az ügyvédi irodák Pmt.-ben és Kit.-ben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését támogató felügyeleti dokumentumokat, különösen

a) az Útmutató alapján készült belsőszabályzatokat,

b) felügyeleti kockázatértékelést,

c) a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülményeket összefoglaló esettanulmányokat,

d) az ügyvédi irodák belsőkockázatértékelésének felülvizsgálatához szükséges szempontokat, az ügyvédi irodák pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzési szabályoknak való jobb megfelelését támogató tájékoztatásokat és ajánlásokat („felügyeleti ajánlásokat”) tesz közzé időről

időre a Kamara pénzmosás megelőzési honlapján és elektronikus hírlevélben.

Észrevétel: Az Útmutató azt is lehetővé teszi, hogy a Kamara, mint felügyeleti szerv ajánlás formájában, anonim módon közzétegye azokat a többszemélyes ügyvédi irodák által, az útmutató alapján kidolgozott belsőszabályzatokat, amelyek „best practice”-nek, követendőgyakorlatnak tekinthetők a többszemélyes ügyvédi irodák számára. A felügyeleti ajánlások célja az ügyvédi irodák könnyebb megfelelésének elősegítése: egyrészt az ügyvédi irodákban szabályzatok készítését, felülvizsgálatát végzőkollégák feladatának támogatása, a belsőszabályzat kidolgozásának egyszerűbbé tétele, másrészt a felügyeleti ellenőrzések során elvárt megfelelőségi szint bemutatása.

Az ügyvédekre vonatkozó pénzmosás megelőzési szabályok hatálya annyiban módosult, hogy a pénzmosás megelőzési szabályanyag a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyvédi tevékenységre is kiterjed. A pénzmosás megelőzési szabályok alkalmazandók (Pmt., Útmutató, belsőszabályzat) minden ügyvédre, aki ügyvédi tevékenységét egyéni ügyvédként vagy egyszemélyes ügyvédi irodai formában gyakorolja, valamint kötelezettsége teljesítésére igénybe vett foglalkoztatottjára, alkalmazottjára, ideértve az alkalmazott ügyvédet és ügyvédjelöltet is.

A Pmt.-ben hatálya alá tartozik a megbízás, ha az ügyvéd

a) pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy

b) a következőjogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

ba) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévővagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

bb) ingatlan tulajdonának átruházása,

bc) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,

bd) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú nyilatkozat,

be) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történőátruházása,/6/

bf) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén,

ha a Pmt. 6. § (1) bekezdés a)-b) pontokban meghatározottak szerinti átvilágításra még nem került sor,

bg) ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel/7/.

Az Üt 5.§ (3) bekezdése alá tartozó, ún. kiegészítőügyvédi tevékenységek közül az adótanácsadás, a pénzügyi tanácsadás, valamint az ingatlan-közvetítői tevékenység szintén a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységek. Az ügyvédek felügyeletét a kiegészítőtevékenységek vonatkozásában nem a területi kamarák látják el. Ingatlanközvetítők / 8/ és adótanácsadók/ 9/ esetében a pénzügyi információs egység (jelenleg a NAV Pénzmosás Elleni Információs Egysége) látja el a felügyeletet10, ezért a Pmt. hatálya alá tartozó, kiegészítőügyvédi szolgáltatást végzőügyvédek az e tevékenységük során felmerült pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozási gyanú miatt a Pmt szerinti, illetve a Kit. szerinti bejelentési kötelezettségüket is közvetlenül a NAV PEI részére kötelesek teljesíteni, valamint belsőszabályzatukban és belsőkockázatértékelésükben is meg kell felelniük az adott tevékenységre vonatkozó, Pmt. szerinti előírásoknak, valamint a felügyeleti szerv (NAV) által meghatározott egyéb követelményeknek.

II. AZ ÜGYVÉDI IRODA BESŐSZABÁLYZATÁNAK TARTALMA

Észrevétel: Az ügyvédi iroda belső szabályzatának részei:

(1) a belső ellenőrző és információs rendszer

(2)) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggő feladatok

1. Belsőellenőrzőés információs rendszer

Észrevétel: Az ügyvédi iroda belsőellenőrzőés információs rendszere egyben az ügyvédi iroda Kit. szerinti szűrőrendszere is. A belsőellenőrzőés információs rendszer szabályait a Pmt. Vonatkozó rendelkezéseinek, valamint ahol erre az Útmutató iránymutatást tartalmaz, az iránymutatásnak megfelelően határozza meg az ügyvédi iroda belsőszabályzata.

Az Útmutató II. pontja az ügyvédi iroda belső szabályzatának kötelező tartalmi elemeit tartalmazza, illetve ad kötelező jellegű iránymutatást/11/ az egyes tartalmi elemek megfelelő kialakításához. Kötelező jellegű iránymutatásait a területi kamara, mint az 5. § d) pont da) alpontja szerinti felügyeleti szerv a Pmt. –ben előírt szabályozási körben határozta meg.

Az Útmutató lehetővé teszi az ügyvédi irodák számára, hogy akár a meglévőbelsőszabályzataik (Mintaszabályzat) rendelkezéseinek hatályosításával, akár a hatályos Egységes Szabályzat vagy a felügyeleti ajánlásként közzétett belsőszabályzatok alapulvételével készítsék el a belső szabályzatukat.

Az ügyvédi iroda belsőellenőrzőés információs rendszere legalább az alábbi, 1.1.-1.9. pontokat tartalmazza, az egyes pontokban foglalt iránymutatás szerint.

Észrevétel: A belső ellenőrző és információs rendszer a belső szabályzat legrészletesebben szabályozott része. Ez tartalmazza az ügyfél átvilágítás belső eljárási rendjét (1.1) , az egyszerűsített és fokozott ügyfél átvilágítás esetköreit (1.2), a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett bejelentés belső eljárási rendjét (1.3.), a közreműködés megtagadási kötelezettséget (1.4.), a pénzmosás megelőzési vezetőre vonatkozó szabályokat (1.5), a névtelenséget biztosító belő rendszer szabályait (1.6.), a megkeresések teljesítésének szabályait (1.7) a nyilvántartási előírásokat (1.8), a belsőkockázatértékelés mellőzését, valamint pénzmosás megelőzési képzés szabályait (1.10.).

1.1.Az ügyfél átvilágítás belsőeljárási rendje;

Észrevétel:Az ügyfél átvilágítás belsőeljárási rendje az alábbi azonosítási, átvilágítási részekből áll:

- Az ügyfél azonosítása (1.1.1.)

- A személyazonosság igazoló ellenőrzése (1.1.2).;

- A tényleges tulajdonos azonosítása (1.1.3.)

- Az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének feltárása (1.1.4.)

- Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, megerősített eljárás (1.1.5.)

- Az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartása (1.1.6.)

Ha az ügyvéd nem tudja végrehajtani ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni a megbízás létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló megbízást/12/

0.1.1.Az ügyfél azonosítása

0.1.1.1.Az Ügyvéd az ügyfél-azonosítás során legalább az alábbi adatokat rögzíti:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) állampolgárságát,

ad) születési helyét, idejét,

ae) anyja születési nevét,

af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

ag) azonosító okmányának típusát és számát;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyűvállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,

bc) főtevékenységét,

bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

be) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,

bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplőjogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát

vagy nyilvántartási számát,

bg) adószámát.

0.1.1.2.A természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel /13/ írásbeli nyilatkozatot tenni,

arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e /14 /. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján15 minősül kiemelt közszereplőnek (kiemelt közszereplői nyilatkozat).

0.1.1.3.A kiemelt közszereplői nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetőnyilvántartásban történőellenőrzése érdekében az ügyvédi iroda belső szabályzatban meghatározott munkatársa intézkedik. A kiemelt közszereplői nyilatkozat ellenőrzésére tett intézkedés végrehajtásának tényét az ügyvéd feljegyzi az ügyfél azonosítási dokumentációra.

Észrevétel: A Pmt. szerint az ügyvéd köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében/16/. Jelenleg nincs olyan adatbázis, amely a kiemelt közszereplői nyilatkozat ellenőrzésére szolgálna, ezért a nyilatkozat ellenőrzését legalább internetes kereséssel, nyilvánosan hozzáférhető információk alapján meg kell kísérelni és az ellenőrzés érdekében tett intézkedés tényét az ügyfél átvilágítási dokumentációra fel kell jegyezni.

0.1.1.4.Az Ügyvéd jogosult elfogadni más Ügyvéd, vagy Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az megfelel a Pmt. 22. §-ában17 foglalt feltételeknek. Ebben az esetben az eredmény elfogadásáért a felelősség az elfogadó Ügyvédet terheli18, és feljegyzésben ennek tényét, illetve az átvilágítást ténylegesen elvégzőszolgáltató nevét és címét is rögzíteni kell.

Észrevétel: Az ügyfél-átvilágítás elsőlépése az ügyfél-azonosítási kötelezettség és személyazonosság igazoló ellenőrzésének teljesítése, amelyet az Ügyvéd a megbízás teljesítéséhez szükséges megfelelő dokumentumok, illetve azonosító okmányok felmutatása és egyéb adatok felhasználása alapján végez el. Az ügyfél-azonosítás a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatok írásbeli rögzítése. Az ügyfél azonosítást minden esetben el kell végezni, akkor is, ha bejelentés alapjául szolgáló körülményt az Ügyvéd nem észlel.

Ügyfél az a személy, aki az Ügyvéddel a 3. pontban megjelölt szolgáltatás igénybevételére üzleti kapcsolatot létesít vagy az Ügyvéd részére ügyleti megbízást ad19.

Az Ügyvéd az ügyfél-azonosítást a megbízás (tényvázlat) felvételekor, azaz a megbízási szerződés létrejötte előtt, tartós megbízás esetén a tartós megbízás elfogadásakor végzi el20.

Amennyiben azonos ügyfél a Pmt. hatálya alá tartozó ügyletek képviseletére ismételt megbízást ad, az azonosítás az esetleges adatváltozások ellenőrzésével, a változás kezdőidőpontjának az azonosítási lapon történő feltüntetésével is teljesíthető

Ha az Ügyfél illetve törvényes képviselője nem személyesen jár el, az ügyfélen kívül annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt is azonosítani kell21. Korlátozottan cselekvőképes illetve cselekvőképtelen személy, valamint szervezet esetén törvényes képviselőjének azonosítását is el kell végezni.

Amennyiben az ügyfél nem jelenik meg személyesen az ügyvédi irodában, – a régi Pmt.-hez hasonlóan – lehetőség van22 arra, hogy az Ügyvéd okirat másolatok alapján járjon el, köteles azonban megkövetelni az ügyfél azonosítási adatkör szerinti, személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges okiratok hiteles másolatát23. A megbízás ellátásának tehát nem akadálya az, hogy az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás (személyazonosság igazoló ellenőrzése) céljából, de ebben az esetben fokozott ügyfél átvilágítást kell végrehajtani (1.2.1.2. a) pont) és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez

0.1.1.5.Ha az Ügyvéd nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett Ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyvédi közreműködést26.

0.1.2.A személyazonosság igazoló ellenőrzése

0.1.2.1. Az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése vagy az

ügyleti megbízás végrehajtása előtt el kell végezni27.

0.1.2.2.A személyazonosság igazoló ellenőrzése az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytatható, ha

ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az elsőügylet teljesítéséig be kell fejezni28.

Észrevétel: A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatására kerül sor 29:

a) természetes személy esetén

aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

ab) külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát,

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történőbenyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítőokiratát.

A cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követőharminc napon belül okirattal kell igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint az ügyvéd köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni30.

0.1.2.3.A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyvéd köteles ellenőrizni a bemutatott

okirat érvényességét 31 , meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselőképviseleti jogosultságát32.

Észrevétel: Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez szükséges, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az Ügyvéd jogosult a fenti intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhetőnyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történőellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult33.. A Pmt. e rendelkezése értelmében az ügyvédi iroda belső szabályzatában meghatározhatja azokat az eseteket (kockázatérzékenységi megközelítés alapján), amikor az adott ügyfél vonatkozásában magyar állampolgárok esetében)a KEKKH adatbázisból, illetve más, nyilvánosan hozzáférhetőadatbázisból (pl. külföldi cégnyilvántartások) adatokat szerezhet be az ügyvéd az ügyfél személyazonosságával kapcsolatban. A Pmt. az adatellenőrzési kötelezettséget kockázatérzékenységi alapon írja elő, az Üttv. szerint azonban közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárások esetén az adatigénylés (adatok ellenőrzése) az Üttv. 32. § (9) bek. alapján kötelező.

A Pmt. 7. § (10) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése körébe tartozó intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlőeszköz útján végezze el. A személyazonosság elektronikus hírközlőeszköz útján történő ellenőrzése elsősorban a pénzügyi szolgáltatók és más, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók esetében alkalmas a szolgáltató adminisztratív terheinek csökkentésére. A távoli ügyfél azonosítást lehetősége az ügyvédekre jelenleg nem alkalmazható. A praxisok számára biztonságos informatikai megoldást a területi kamara ajánlás formájában teszi közzé.

Számos esetben, főleg gazdasági társaságok jogi képviseletének ellátásával kapcsolatban, fordul elő, hogy az ügyfél nem jelenik meg személyesen az ügyvédi irodában. Ilyenkor – a régi Pmt.-hez hasonlóan – lehetőség van 34 arra, hogy az Ügyvéd okirat másolatok alapján járjon el, köteles azonban megkövetelni az ügyfél azonosítási adatkör szerinti, személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges okiratok hiteles másolatát 35 .Az azonosítási adatok a Pmt. rendelkezéseire tekintettel az ügyvédi iroda által kialakított, vagy formanyomtatványon is rögzíthetők. Az adatrögzítés elvégezhetőaz azonosító okmányok fénymásolásával, illetve elektronikus adatbázisban rögzítéssel, amennyiben az adatbázisban rögzített adatok megfelelnek a formanyomtatvány szerint rögzítendő(Pmt.-ben előírt) adatkörnek.

1.1.2.4.A Pmt. 7. § (8) bekezdése szerinti másolatkészítési kötelezettségnek az Ügyvéd a JÜB (Jogügyletek Biztonságát ErősítőAdatszolgáltatási Keretrendszer)- lekérdezéssel és az elektronikus úton végzett adatigénylés eredményének elmentésével is eleget tehet.

Észrevétel: A JÜB segítségével történőadatellenőrzés akkor lehetséges, ha az ügyfél adatai a KEKKH nyilvántartásban szerepelnek (nem külföldi állampolgár).

1.1.2.5.A személyes adatok rögzítéséhez az Ügyfél írásbeli hozzájárulását kell kérni. Ennek során az

Ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy adatai kizárólag az általa adott megbízás teljesítéséhez kerülnek felhasználásra. Ha az Ügyfél az adatait tartalmazó formanyomtatványt aláírásával ellátja, az adatkezeléshez a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Ha az Ügyfél az adatok rögzítéséhez hozzájárulást nem ad, vagy adatot nem szolgáltat, az Ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni 36.

1.1.3. A tényleges tulajdonos azonosítása

Észrevétel:A tényleges tulajdonos („ultimate beneficial owner”) minden esetben természetes személy. A tényleges tulajdonos meghatározása a régi Pmt. hatálya alatt is lényegesen változott, a jelenleg hatályos definíció a Pmt. 3. § 38. pontjában található 37.

1.1.3.1.Az ügyvéd kötelezettsége, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó megbízás esetén

(i) nyilatkoztassa az ügyfelet, hogy az ügyfél tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár- e el 38, valamint

(ii) nyilatkoztassa az ügyfelet arról, hogy ki a jogi személy tényleges tulajdonosa 39.

1.1.3.2.Amennyiben az ügyfél tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, az alábbi adatok

megadását kell kérni a tényleges tulajdonosról:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét 40,

valamint arról is nyilatkozatot kell beszerezni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek

minősül-e 41. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a

Pmt. 4. § (2) bekezdésének42 mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

Észrevétel: Érdemes felhívni az ügyfelek figyelmét a kiemelt közszereplőfogalmára, amely lényegesen megváltozott és már nem csak külföldi, hanem hazai fontos közfeladatot ellátó személyeket is magában foglal. A kiemelt közszereplők közeli hozzátartozóira 43 , valamint a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyekre 44 a kiemelt közszereplőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni 45.

1.1.3.3.A tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt kell lefolytatni 46. A tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély 47 . Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az elsőügylet teljesítéséig be kell fejezni.

Észrevétel: Az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre lehet felszólítani, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban48.

0.1.3.4.Az ügyvéd köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére

a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhetőnyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult49.

Észrevétel: Az ügyvédek számára adatigénylési jogosultságot tesz lehetővé a JÜB lekérdezés (a KEKKH

nyilvántartásból), valamint az internetes kereséssel elérhetőnyilvános adatbázisok. Az Európai Unió tagállamaiban, Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában bejegyzett cég esetén a tényleges tulajdonos beazonosításához használható az európai igazságügyi portál cégkeresőoldala

https://e-justice.europa.eu/content_find_a_company-489-hu.do?clang=hu

amely az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül hozzáférést biztosít az európai uniós tagállamok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia cégnyilvántartásaihoz.

0.1.3.5. Amennyiben az ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennáll, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján - köteles személyes megjelenéssel írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,

f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét50.

Észrevétel: Ahogyan a személyazonosság igazoló ellenőrzésével kapcsolatban, a Pmt. lehetőséget teremt arra is, hogy a szolgáltató a tényleges tulajdonos azonosítását biztonságos, védett, a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlőeszköz útján végezze el A távoli ellenőrzés elsősorban a pénzügyi szolgáltatók és más, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók esetében alkalmas a szolgáltató adminisztratív terheinek csökkentésére. A távoli ügyfél azonosítást lehetősége az ügyvédekre jelenleg nem alkalmazható. A praxisok számára biztonságos informatikai megoldást a területi kamara ajánlás formájában teszi közzé. Számos esetben, főleg gazdasági társaságok jogi képviseletének ellátásával kapcsolatban, fordul elő, hogy az ügyfél nem jelenik meg személyesen az ügyvédi irodában. Ilyenkor – a régi Pmt.-hez hasonlóan – lehetőség van51 arra, hogy az Ügyvéd okirat másolatok alapján járjon el, köteles azonban megkövetelni az ügyfél azonosítási adatkör szerinti, személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges okiratok hiteles másolatát 52.

Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha a) azt közjegyzővagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy b) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérőrendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplőaláírását és bélyegzőlenyomatát 53.

Ezen lehetőség alkalmazásának megkönnyítése érdekében az irányadó nemzetközi egyezményekről a

http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/magyarorszag-es-mas-allamok-viszonylataban-a-polgariigazsagugyi-

egyuttmukodes-teruleten-hatalyban-levo-unios-es-nemzetkozi-jogforrasok

honlapon található információ, ami alapján eldönthető, hogy felülhitelesítés vagy apostille (vagy egyik sem) szükséges.

A tényleges tulajdonos azonosítását tehát attól függetlenül el kell végezni, hogy az ügyfél a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár- e el.

0.1.3.6.Az azonosítás során arról is nyilatkozatot kell beszerezni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt

közszereplőnek minősül-e 54. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének55 mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

Észrevétel: Érdemes felhívni az ügyfelek figyelmét a kiemelt közszereplőmegváltozott fogalmára, amely már nem csak külföldi, hanem hazai fontos közfeladatot ellátó személyeket is magában foglal. A kiemelt közszereplők közeli hozzátartozóira 56 , valamint a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyekre57 a kiemelt közszereplőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni58.

Az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre lehet felszólítani, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban59.

A Pmt. 8. § (5) bekezdése szerint a szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhetőnyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Az ügyvédek számára adatigénylési jogosultságot tesz lehetővé a JÜB lekérdezés (a KEKKH nyilvántartásból), valamint az internetes kereséssel elérhetőnyilvános adatbázisok. Az Európai Unió tagállamaiban, Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában bejegyzett cég esetén a tényleges tulajdonos beazonosításához használható az európai igazságügyi portál cégkeresőoldala

https://e-justice.europa.eu/content_find_a_company-489-hu.do?clang=hu

,amely az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül hozzáférést biztosít az európai uniós tagállamok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia cégnyilvántartásaihoz.

1.1.4.Az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének feltárása

1.1.4.1.Az Ügyvéd, a megbízás teljesítésével összefüggésben a megbízás létrejöttekor köteles rögzíteni a megbízás típusát, időtartamát, tárgyát, valamint

a) ha a megbízás szerződés megszerkesztésére vonatkozik, a szerződéses értéket,

b) ha az ügyvédi szolgáltatás pénz- és értékpapír kezelése, a letétbe helyezett pénzösszeget, illetve a letétbe tett vagyontárgynak az Ügyfél által jelzett értékét.

c) ha erre az Ügyfél és a megbízás azonosításához, a megbízás jellege és összege és az Ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van, a teljesítés körülményét (hely, idő, mód)60.

1.1.4.2.Az Ügyvéd - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - kérheti a pénzeszközök forrására

vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását. 61

1.1.4.3.Amennyiben az ügyfél kiemelt közszereplő, a megbízás létesítésére az irodavezetőügyvéd62

jóváhagyását követően kerülhet sor 63 . Az ügyvédi iroda belsőszabályzata - kockázatérzékenységi megközelítés alapján – a megbízás létesítését, teljesítését a belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti. 64

1.1.5.Az üzleti kapcsolat (megbízás) folyamatos figyelemmel kísérése, megerősített eljárás

1.1.5.1.A megbízás figyelemmel kísérése (monitoring) tevékenység során az Ügyvéd a megbízás fennállása alatt teljesített ügyleteket elemzi annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az Ügyvédnek az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival 65 . A monitoring tevékenység célja a megbízással vagy az ügyféllel össze nem egyeztethető, szokatlan ügylet (megbízás) kiszűrése.

1.1.5.2.Jelentősebb pénzmosási vagy terrorizmus finanszírozási kockázatot hordozó megbízásoknál,

valamint az 1.1.5.4. pontban meghatározott esetekben az üzleti kapcsolat figyelemmel kísérését az Ügyvéd megerősített eljárásban66 hajtja végre (fokozott monitoring).

1.1.5.3.Az ügyvédi iroda belsőszabályzata - az ügyvédi iroda belsőkockázatértékelése alapján -

meghatározhatja azokat az eseteket, amelyekben - Útmutatóban felsoroltak mellett - a megbízás figyelemmel kísérését megerősített eljárásban kell végrehajtani.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) különösen tartós megbízások esetén, vagy ugyanazon ügyfélhez kapcsolható, rendszeres eseti megbízásokkal kapcsolatban indokolt végrehajtani.

A Pmt. 11. § (2) bekezdése alapján az irodai belsőszabályzatban kell meghatározni, hogy milyen esetekben kerül sor az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére megerősített eljárásban, ennek megfelelően az útmutató 1.1.5.4. pontja és az Útmutató 3. pontja határozza meg a minimum esetkört.

Az ügyvédi iroda belsőszabályzata természetesen az Útmutatóban foglalt eseteken túl is elrendelheti megerősített eljárás alkalmazását, amennyiben az ügyvédi iroda belső kockázatértékelése alapján az Útmutató szerinti esetkör kibővítése, pontosítása indokolt a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatok csökkentése, kizárása érdekében.

1.1.5.4.A megbízás megerősített eljárásban történőfigyelemmel kísérésének esetei és feltételrendszere

Az Ügyvéd a megbízást megerősített eljárásban kíséri figyelemmel, amennyiben

a) az ügyfél személyesen nem jelent meg,

b) az ügyfél kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplőközeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,67

c) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentőharmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel,

d) a tényleges tulajdonos stratégiai hiányosságokkal rendelkezőkiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakóhellyel,

e) a megbízás teljesítése során olyan szokatlan körülmény merül fel, amely bejelentésre még nem ad alapot

1.1.5.5.Az ügyvédi iroda a megerősített eljárás során az alábbi intézkedéseket hajtja végre:

a) további információ beszerzése

a. az ügyfélről,

b. a tervezett megbízás természetéről,

c. az ügyfél pénzügyi eszközéről és azok forrásáról,

d. az ügylet céljáról,

b) az ügyfélhez kötődőmegbízások kiemelt vizsgálata

1.1.6.Az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartása

1.1.6.1.Az Ügyvéd köteles biztosítani, hogy az ügyfélre és megbízásra vonatkozóan az ügyfél átvilágítás során beszerzett adatok és okiratok naprakészek legyenek68.

1.1.6.2.Ennek érdekében az Ügyvéd csekély kockázatú megbízások esetében legalább ötévente, átlagos kockázatú megbízások esetében legalább négyévente, jelentős kockázatú megbízások esetében legalább kétévente ellenőrzi az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.

1.1.6.3.Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket69.

1.1.6.4.Az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni az Ügyvédet

az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. Ennek érdekében az ügyvéd köteles ügyfelei figyelmét írásban felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

1.2.Az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó intézkedések köre és

belsőeljárási rendje

1.2.1. Az ügyvédi iroda egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele

a) a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-m) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végzőszolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező− a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-m) 70 pontjában meghatározott tevékenységet végző− szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékűkövetelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;

b) olyan társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévőközzétételi követelmények vonatkoznak,

c) a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv71,

d) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve, központi államigazgatási szerv,

e) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve, vagy

f) amennyiben megbízással érintett ügyleti érték nem haladja meg a kettőszázötvenezer forintot

1.2.1.1. Az egyszerűsített ügyfél átvilágítás során az Ügyvéd rögzíti az ügyfél átvilágításhoz szükséges adatkört 72 és elvégzi az ügylet azonosítását, valamint az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését.

Észrevétel: Az egyszerűsített ügyfél átvilágítás során az Ügyvéd számára a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Pmt. 7. § (3) bekezdése szerinti okiratok73 bemutatása nem kötelező, a Pmt. 15. §(1) bekezdése alapján lehetőség.

1.2.1.2. Az ügyvédi iroda fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz, amennyiben

1. az ügyfél nem jelent meg személyesen az ügyfél átvilágítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából,74

2. az ügyfél kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplőközeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszerepelővel közeli kapcsolatban álló személy; a külföldi lakóhellyel rendelkezőügyfél saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül, vagy kiemelt közszerepelővel közeli kapcsolatban álló személy,

3. az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentőharmadik országban rendelkezik lakóhellyel, illetve

4. olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet, amelynek tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentőharmadik országban rendelkezik lakóhellyel.

1.2.1.3. A külföldi lakóhellyel rendelkezőügyfél köteles írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkezőügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek, valamint a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is75.

1.2.1.4. Külföldi kiemelt közszereplőügyféltől származó megbízás teljesítésére kizárólag az ügyvédi iroda vezetőjének írásbeli jóváhagyását követően kerülhet sor76.

Észrevétel: Amennyiben külföldi lakóhellyel rendelkezőügyfél nyilatkozata az Ügyvéd számára kérdéses, intézkedéseket kell tenni a nyilatkozat nyilvánosan hozzáférhetőnyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében77.

1.3.A pénzügyi információs egységként működőhatóságnak történőbejelentés belsőeljárási rendje

1.3.1. Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendőcselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény (bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény) felmerülése esetén az Ügyvéd köteles haladéktalanul bejelentést tenni a területi kamarának78.

1.3.1.1. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az Ügyvéd (alkalmazott) által rögzített adatokat,

b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését, és az azt alátámasztó dokumentumokat, amennyiben rendelkezésre állnak,

d) a bejelentés időpontját.

1.3.1.2. Az Ügyvéd a bejelentést a területi kamarának védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak beérkezéséről a területi kamara elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító ügyvédet. .

Észrevétel:A bejelentés előtt a Kamara pénzmosás megelőzési honlapján közzétett iránymutatást érdemes tanulmányozni, amely a bejelentési folyamatról ad tájékoztatást, valamint az informatikai teendőkkel kapcsolatban is segítséget nyújt a Pmt. által előírt, védelemmel ellátott elektronikus üzenet elküldéséhez.

1.3.1.3. Az ügyvédi iroda belsőszabályzata meghatározza– a taggyűlés döntése alapján –, hogy a bejelentést az ügyvédi iroda vagy a tagok teljesítik79.

1.3.1.4. Amennyiben a bejelentést az ügyvédi iroda teljesíti, a belsőszabályzat tartalmazza a bejelentésnek a területi kamarához továbbítására kijelölt ügyvéd nevét (Kijelölt Ügyvéd), valamint a Kijelölt Ügyvéd akadályoztatása esetén a bejelentésnek a területi kamarához továbbítására kijelölt helyettes ügyvéd nevét. Az ügyvédi iroda tagjai és alkalmazottai a bejelentést a Kijelölt Ügyvédnél teszik meg.

1.3.1.5. Amennyiben a bejelentést – a taggyűlés döntése alapján - a tagok teljesítik, az ügyvédi iroda tagjai az 1.3.5. pont szerint Kijelölt Ügyvédek és a bejelentési kötelezettséget az általuk ellátott ügyek vonatkozásában teljesítik.

1.3.1.6. Az ügyvédi iroda alkalmazottja (értve alatta az alkalmazott ügyvédeket, ügyvédjelölteket és egyéb – akár titkársági – dolgozókat is) a bejelentést a taggyűlés által erre az esetre kijelölt és az ügyvédi iroda belsőszabályzatában nevesített személynek (Kijelölt Ügyvéd, akadályoztatása esetén pedig a kijelölt helyettes ügyvéd) tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a területi ügyvédi kamarának, amely az ügyvédi irodát nyilvántartásba vette80.

Észrevétel: A Pmt. 74. § (3) alapján a taggyűlés meghatározhatja, hogy a bejelentést az irodai tagoknak vagy ügyvédi irodának kell- e teljesítenie. Amennyiben a taggyűlés döntése alapján a bejelentést az ügyvédi iroda teljesíti, a bejelentésnek a területi kamarához történőtovábbítására irodai tag ügyvédet kell kijelölni. (a Pmt. 74. § (1) bekezdése alapján a bejelentést ügyvéd teljesíti a területi kamaránál). Az ügyvéd iroda alkalmazottja - ideértve az alkalmazott ügyvédet is - a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél teszi meg81. Amennyiben a taggyűlés döntése alapján a bejelentést a tagok teljesítik, minden irodai tag saját ügyei vonatkozásában tesz bejelentést. Ebben az esetben az ügyvédi iroda alkalmazottai a bejelentéseket a munkáltatói jogokat gyakorló vagy kijelölt ügyvédnél teszik meg. Az Ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthetőa külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének, valamint a bejelentőés az ügyvédi iroda tekintetében - jóhiszeműség esetén - a bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul.82.

A területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt személy a bejelentést továbbítja a NAV Pénzmosás Elleni Információs Egységének. Az ügyvédi irodától érkezőbejelentés fogadása és továbbítása a Kamara informatikai rendszerén keresztül történik. A bejelentés a beérkezéskor azonosító számot kap, majd a Kamara és a NAV közötti védett kommunikációs rendszeren keresztül kerül a NAV PEI elé. A pénzügyi információs egységként működőhatóság előtt bejelentőként a területi ügyvédi kamara szerepel, a bejelentést feldolgozó hatóság (NAV PEI) a bejelentés megtételekor a bejelentő ügyvéd személyét nem ismeri meg (amennyiben magából a bejelentésről, vagy a bejelentéshez mellékelt iratokból ez nem derül ki).

1.3.1.7. Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény büntetőeljárásban történővédelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történőképviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,

b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására83.

1.4.A közreműködés megtagadása

1.4.1. Az ügyvéd, amennyiben bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, illetve körülményt észlel, köteles megtagadni a közreműködést a megbízás ellátásában és bejelentést tenni. A közreműködés megtagadási kötelezettség kizárja az ügylet felfüggesztésére vonatkozó kötelezettséget.

Észrevétel: A Pmt. 34. § (1) bekezdése szerint a szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha az ügylettel kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely ellenőrzéséhez a szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. Az (5) bekezdés értelmében a szolgáltatónak az ügylet felfüggesztésével kapcsolatban meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak. Az ügyvéd a Pmt 74. § (1) bekezdése szerint a bejelentést a területi ügyvédi kamaránál teljesíti, amely azt változtatás nélkül, automatikusan továbbítja a NAV PEI részére. Az ügyvédekre vonatkozó bejelentési szabályok miatt az ügylet felfüggesztésének kötelezettsége helyett az Útmutató szigorúbb szabályozást tartalmaz: az ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést olyan megbízás ellátásában, ahol bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény merült fel, ezért az ügylet felfüggesztése kizárt. A közreműködés megtagadásával egyidejűleg a bejelentést is meg kell tenni.

1.5.Pénzmosás megelőzési vezető

1.5.1. Az Ügyvédi iroda belsőszabályzatában meghatározza azt – az iroda sajátosságaitól, különösen annak méretétől és a vezető szintek számától függően – egy vagy több vezetőt, aki a Pmt.-ből és a Kit.-ből eredőkötelezettségeknek az ügyvédi iroda foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik84(pénzmosás megelőzési vezető).

1.5.2. Az Ügyvédi iroda belsőszabályzatának eltérőrendelkezése hiányában pénzmosás megelőzési vezetőaz ügyvédi iroda vezetője.

1.5.3. Az ügyvédi iroda pénzmosás megelőzési vezetője megfelelőismeretekkel rendelkezik az ügyvédi iroda pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatainak mértékéről és megfelelővezetői hatáskörrel rendelkezik a kockázati kitettséget befolyásoló döntések kezdeményezéséhez, illetve meghozatalához.

Észrevétel: Az ügyvédi iroda pénzmosás megelőzési vezetője lehet az ügyvédi iroda vezetője, de az ügyvédi iroda taggyűlésének döntése alapján a pénzmosás, terrorizmus finanszírozás megelőzésével, valamint a vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásából következőfeladatokkal megbízott személy (pénzmosás megelőzési vezető) lehet más irodai tag (vezető) is. Az ügyvédi iroda belsőszabályzata rendelkezhet úgy is, hogy Pénzmosás megelőzési vezetőés a Kijelölt személy ugyanaz az irodai tag (vezető).

A pénzmosás megelőzési vezetőfelel azért, hogy az ügyvédi iroda foglalkoztatottjai (alkalmazottjai) végrehajtsák a Pmt. és a Kit. szerinti kötelezettségeiket. Feladatai közé tartozik továbbá:

- Belsőellenőrzőés információs rendszer működtetése 85 (ügyfél azonosítás, személyazonosság ellenőrzése, tényleges tulajdonos azonosítása, ügylet/megbízás azonosítása, megbízás figyelemmel kísérése, adatok naprakészen tartása);

- A pénzügyi információs egységtől, a felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnüldözőszervektől érkező megkeresések teljesítésében közremőködés86

- A névtelenséget biztosító jelzőrendszerrel kapcsolatos feladatok87;

- Foglalkoztatottak képzésével kapcsolatos feladatok88

1.6.Névtelenséget biztosító jelzőrendszer

1.6.1. Az ügyvédi iroda a belsőellenőrzőés információs rendszer részeként névtelenséget

biztosító bejelentési rendszert működtet89. (névtelenséget biztosító jelzőrendszer)

A Pmt. új jogintézményként előírja a szolgáltatók, köztük az ügyvédek számára olyan jelzőrendszer(eljárás) működtetését, amelyben az alkalmazottaik az általuk tapasztalt, pénzmosás és terrorizmus megelőzési szabályok megsértéséből adódó jogsértéseket az ügyvédi irodán (szolgáltatón) belül egy külön erre szolgáló, független és névtelenséget biztosító csatornán keresztül jelenteni tudják. A névtelenséget biztosító jelzőrendszer tehát teljesen független a pénzmosás, terrorizmus finanszírozására utaló, bejelentés alapjául szolgáló tény, adat körülmény bejelentésétől, a Pmt. az ügyvédekre is kiterjedően azt várja a szolgáltatóktól, hogy ún. „whistleblowing” azaz visszaélés bejelentési eljárást hozzanak létre és működtessenek. Ennek keretében tehát az iroda tagja, foglalkoztatottja vagy segítőcsaládtagja a Pmt. rendelkezéseinek ügyvédi iroda általi megsértése esetén küldhet belsőjelzést, értesítést.

1.6.2. Bejelentést az ügyvédi iroda azon vezetője, foglalkoztatottja vagy segítőcsaládtagja tehet, akinek tudomása van arról, hogy az ügyvédi iroda működése során a Pmt. rendelkezéseit megsérti vagy megsértette.

1.6.3. A névtelen bejelentést a pénzmosás megelőzési vezetőáltal megjelölt, az iroda sajátosságaitól függően kialakított gyűjtőládában, elektronikus tárhelyen vagy más, alkalmas módon kell elhelyezni.

1.6.4. A névtelen bejelentést az ügyvédi iroda pénzmosás megelőzési vezetője 30 napon belül kivizsgálja. A határidőbe a névtelen bejelentés megtételének napja nem számít bele.

1.6.5. A névtelenséget biztosító jelzőrendszer belsőszabályait az iroda létszámára és sajátosságaira tekintettel lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a névtelen bejelentés kivizsgálásában ne vegyen részt a bejelentővagy olyan személy, akit a bejelentés érint.

1.6.6. Amennyiben pénzmosás megelőzésért felelős vezetőazt állapítja meg, hogy a névtelen bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, illetve körülmény merül fel, haladéktalanul intézkedik a bejelentés megtétele iránt.

1.7.A pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítése

A pénzügyi információs egység 90 operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd által kezelt adatot, illetve az ügyvédi titkot91. A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében megkereséssel fordulhat az ügyvédhez92.

Észrevétel: A NAV Pénzmosás Elleni Információs Egység megkeresése szintén új jogintézmény a Pmt.-ben. A megkeresésben a pénzügyi információs egység a Pmt. hatálya alá tartozó 93 megbízásokkal kapcsolatos adatot (ügyvédi titkot is) jogosult megismerni. Amennyiben a megkeresésben megjelölt adat nem függ össze a Pmt. hatálya alá tartozó megbízással, az ügyvéd a megkeresés teljesítését megtagadja. Az ügyvéd mentesül a válaszadás alól, amennyiben a megkeresésben szereplőadattal kapcsolatban a pénzmosás (terrorizmus finanszírozása) miatti bejelentést sem kellene megtennie94 (pl.: peres képviselet ellátása során vagy büntetővédelemmel összefüggésben jutott a tudomására a megkereséssel érintett adat). A bejelentéshez hasonlóan a megkeresés teljesítése sem jelenti az ügyvédi titok megsértését.95

1.7.1. A pénzügyi információs egység a megkeresését a területi ügyvédi kamaránál a bejelentések továbbítására kijelölt személy96 részére küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a megkeresett ügyvédhez97. A megkeresett ügyvéd a megkeresésre adott választ a megkeresés átvételét követőhárom munkanapon belül köteles a területi kamara által a bejelentések továbbítására kijelölt személy részére eljuttatni, aki azt haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egység részére98.

1.7.2. Az ügyvéd a megkeresés teljesítését megtagadhatja, ha a megkeresésben megjelölt adatot, titkot nem a Pmt. hatálya alá tartozó 99 ügyvédi tevékenység ellátása során, illetve eredményeként kezeli (megkeresés teljesítésének megtagadása).

1.7.3. Az ügyvéd mentesül a megkeresés teljesítése alól, ha a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a Pmt. hatálya alá tartozó 100 ügyvédi tevékenység ellátása során, illetve eredményeként kezeli, de

a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény büntetőeljárásban történővédelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történőképviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,

1.7.4. Az ügyvéd a válasz megtagadásáról a területi kamara által kijelölt személyen keresztül haladéktalanul értesíti a pénzügyi információs egységet.

A pénzügyi információs egység megkeresésének ügyvéd általi teljesítése nem tekinthetőa törvényen alapuló titoktartási kötelezettség megsértésének102.

1.8.Nyilvántartási előírások

1.8.1. Az ügyvédi iroda belsőszabályzata meghatározza az ügyfél-átvilágítás, illetőleg a bejelentés során keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére vonatkozó belső előírásokat.

1.8.2. Az ügyvéd a Pmt. szerinti nyilvántartási kötelezettségét az iratok papír alapú megőrzésével vagy elektronikus formában történőtárolásával teljesíti. Az eredeti okiratok papír alapú megőrzését biztosítani kell.

1.8.3. Az ügyvéd az ügyfél átvilágítás során103 birtokába jutott

- személyes adatnak nem minősülőadatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is,

- minden egyéb, a megbízással összefüggésben keletkezett adatot

- okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint

- bejelentés és megkeresés teljesítését, illetve azok másolatát, valamint

- minden egyéb, a megbízással összefüggésben keletkezett iratot a megbízás megszűnésétől, illetve a megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles

megőrizni104.

1.8.4. Az ügyvédi iroda nyilvántartásában a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérővagy meghaladó összegűkészpénzben (forintban, illetve valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni105.

1.8.5. A nyolc éves adatmegőrzési időtartamtól eltérőidőtartamú adatmegőrzési kötelezettséget írhat előfelügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, legfeljebb megbízás megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított tíz évig106.

1.9. Belsőkockázatértékelés

1.9.1. Az ügyvédi iroda belsőszabályzata tartalmazhatja az ügyvédi iroda belső kockázatértékelését. 107 .

Észrevétel: A Pmt. új szabályként előírja, hogy a szolgáltatók (köztük az ügyvédek) ún. belső kockázatértékelést készítsenek. Az új szabályozás abból indul ki, hogy az egyéni kockázatokra szabott belsőeljárások szolgálják leghatékonyabban a pénzmosás megelőzési küzdelmet, ezért minden szolgáltatónak, köztük az ügyvédeknek is fel kell tárniuk a saját pénzmosási kockázataikat. Az egyes ügyvédi praxisok pénzmosási kockázatainak intenzitása a tevékenységüktől, méretüktől függően jelenősen eltérhet, de az ügyvédi hivatásra jellemzőpénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosak.

A Kamara– élve a Pmt. 27. § (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel - nem írja előkötelezően a belső kockázatértékelés készítését az ügyvédi irodák számára, a belsőkockázatértékelés nem kötelezőrésze a belsőeljárásrendnek. Amennyiben az ügyvédi iroda belsőkockázatértékelést kíván készíteni, az erre vonatkozó iránymutatást a Kamara felügyeleti ajánlása tartalmazza.

Az iroda belsőeljárásrendjének részét képezőbelsőkockázatértékelés hiányában a kockázatértékelés során a Pmt., a nemzeti kockázatértékelés, valamint a felügyeleti kockázatértékelés alapján kell eljárni. Az ügyvédi iroda a belsőkockázatértékelése, során köteles figyelembe venni a kormányzati szintűnemzeti kockázatértékelés eredményeit. Ez a nemzeti kockázatértékelésről szóló jogszabály az Útmutató hatályba lépésekor még nem áll rendelkezésre, kihirdetését követően a Kamara a pénzmosás megelőzési honlapján is közzéteszi.

1.10. Pénzmosás megelőzési képzés

1.10.1. Az ügyvédi iroda belsőszabályzata tartalmazza foglalkoztatottak képzésére, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását célzó képzési programokon történő részvételére vonatkozó előírásokat.

1.10.2. Az ügyvédi iroda a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel összefüggőtevékenység ellátásában résztvevővezetőjét, foglalkoztatottját és segítőcsaládtagját a belépést követő30 napon belül speciális képzésben részesíti, és részére évente legalább egy alkalommal továbbképzést (a továbbiakban együtt: pénzmosás megelőzési képzés) szervez.

1.10.3. A pénzmosás megelőzési képzés programja az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges mértékben legalább a következőtémaköröket tartalmazza:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt BüntetőTörvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben büntetni rendelt

a. terrorcselekmény,

b. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

c. pénzmosás,

d. a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a BüntetőTörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben büntetni rendelt

a. terrorcselekmény,

b. terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása,

c. terrorizmus finanszírozása,

d. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,

e. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása,

f. pénzmosás,

g. pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény törvényi tényállásának elemzése,

c) Pmt., valamint a Kit. fogalmainak ismertetése,

d) ügyfél-átvilágítás teljesítésének kötelezőesetei,

e) ügyfél-átvilágítási intézkedések

a. a Pmt. 7-14. §-ai alapján elvégzett ügyfél-átvilágítás,

b. egyszerűsített ügyfél-átvilágítás,

c. fokozott ügyfél-átvilágítás, és

d. más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás esetén,

f) az ügyfél-átvilágítás során használt adatlapok és nyilvántartások,

g) az ügylet azonosítása,

h) a bejelentési és felfüggesztési kötelezettség teljesítésnek részletes szabályai,

i) az ügyvédi iroda által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggésben alkalmazott szűrőrendszerek működtetésének szabályai,

j) a megerősített eljárás fogalma és az ügyvédi iroda által a megerősített eljárás keretében alkalmazott eljárásrend és intézkedés ismertetése,

k) a nemzeti kockázat értékelés szolgáltató specifikus vonatkozásai,

l) a felügyeleti kockázatértékelés,

m) a felügyeleti útmutató

n) az ügyvédi iroda belsőszabályzata, valamint

o) az ügyvédi iroda belsőkockázatértékelése.

1.10.4. A pénzmosás megelőzési képzési programot az ügyvédi iroda pénzmosás megelőzési vezetője dolgozza ki és hajtja végre.

1.10.5. A pénzmosás megelőzési képzés során elsajátított ismereteikről az érintettek írásbeli nyilatkozatot tesznek, amely a résztvevők nevén kívül tartalmazza a képzés programját, valamint a képzés megtartásának időpontját.

2. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggőfeladatok

Észrevétel: A Kit. 3.-4. §-a a Pmt–ben foglaltakhoz hasonló kötelezettségeket ír előaz ügyvédek számára (belsőszabályzat készítése, bejelentési kötelezettség), ezért a Kit. szerinti belsőszabályzat a Pmt. szerinti belső szabályzat részét képezheti108 A Kit. alapján az ügyvédi irodának olyan ún. szűrőrendszerrel kell rendelkeznie, amely képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelőuniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körűvégrehajtását biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a korlátozó intézkedéseket elrendelőuniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok tartalmának ellenőrzését be kell építeni az ügyvédi iroda belsőellenőrzőrendszerébe. A Kit. alapján akkor kell bejelentést tenni a NAV Pénzmosás Elleni Információs Egysége109 (NAV PEI) felé, ha az ügyvéd arra utaló tényt, adatot, körülményt észlel, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá esőpénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (vagyon 110 ) rendelkezik. A konkrét feladat tehát annak ellenőrzése, hogy az ügyvédi irodával a megbízással összefüggésben kapcsolatba kerülőszemélyek az Útmutató 3. pontjában írt (és a Kamara pénzmosás megelőzési honlapján keresztül is elérhető) szankciós listákon szereplőalanyok-e, illetve van-e arra utaló tény, adat vagy körülmény, hogy a szankciós listákon szereplőszemély Magyarország

területén pénzügyi és korlátozás alá esővagyonnal rendelkezik111.

2.1.Szűrés a szankciós listák alapján

2.1.1. Az ügyvéd folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelőuniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.

2.1.2. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelőuniós jogi aktusról, illetve ENSZ BT határozatról szóló értesítést a Kamara, és a MÜK – amint arról értesül – haladéktalanul elérhetővé teszi a pénzmosás megelőzési honlapján, valamint hírlevélben és gondoskodik az értesítések aktualizálásáról.

2.1.3. Az Európai Unió konszolidált szankciós listája a

https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/8442/consolidated-listsanctions_

en linken érhetőel.

2.1.4. Az ENSZ BT konszolidált szankciós listája a

www.un.org/sc/suborg/en/sanctions/un-sc-consolidated-list linken érhetőel.

2.1.5. Az ügyvéd az ügyfél átvilágítás során a konszolidált szankciós listákra való betekintéssel ellenőrzi, hogy az ügyfél szerepel-e az Európai Unió, illetve az ENSZ BT konszolidált szankciós listáján112. Az ellenőrzés eredményét az ügyfél azonosítási iratokon fel kell tüntetni.

2.2.Bejelentés

2.2.1. Az ügyvéd haladéktalanul bejelenti a megbízás ellátása során tudomására jutott minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá esőpénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

2.2.2. A bejelentés megtételére a pénzmosás, terrorizmus finanszírozása miatt tett bejelentésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

2.2.3. Ha az ügyvéd közreműködését olyan ügylethez kérik, amelynek eredményeként a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelőuniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, az ügyvéd megtagadja a közreműködést bejelentést tesz.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ez az iránymutatás 2017. szeptember 20.-án lép hatályba.

Lábjegyzet:

1 Pmt. 5. § da)

2 a Pmt. 65. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás értelmében

3 a MÜK” 2/2017 (VII. 10.) szabályzatában foglaltak alapján

4 Pmt. 3. § 40. pont c) pont

5 Pmt. 3. § 40. c) pont

6 Pmt. 73. § (1) bekezdés

7 Pmt. 6. § (1) bek. f), g) pontok

8 Pmt. 1 § (1) bek. f) pont

9 Pmt. 1 § (1) bek. h) pont

10 Pmt. 5. § f) pont alapján

11 Pmt. 3. § 40. c) pont

12 Pmt. a 7-10. §-ban meghatározott 13. § (8) bekezdés

13 Amennyiben az ügyfél nem jelenik meg személyesen az ügyvédi irodában, – a régi Pmt.-hez hasonlóan – lehetőség van13 arra, hogy az Ügyvéd okirat másolatok alapján járjon el, köteles azonban megkövetelni az ügyfél azonosítási adatkör szerinti, személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges okiratok hiteles másolatát13.A megbízás ellátásának tehát nem akadálya az, hogy az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás (személyazonosság igazoló ellenőrzése) céljából, de ebben az esetben fokozott ügyfél átvilágítást kell végrehajtani (1.2.1.2. a) pont) és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges okiratok hiteles másolatát13 be kell szerezni.

14 Pmt.19.§ (1) bekezdése

15 4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási

intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,

b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,

c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,

d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,

e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,

f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,

g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,

h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.

(5) E törvény kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.

16 . 19. § (3) bekezdése

17 22. § (1) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást

a) Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, vagy

b) olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

18 Pmt. 22.§(2)

19 Pmt. 3. § 41. pont

20 Az új ügyvédi törvény (az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv.” Üttv.” 32-33. §§) az azonosítást a tanácsadáson kívüli valamennyi ügyvédi megbízásra, valamint az ellenjegyzett okirat nem ügyfél szerződő feleire is kötelezően írja elő.

21 Pmt. 7. § (1) bekezdés

22a Pmt. 17. § (1)-(2) bekezdése alapján

23 a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat szükséges okiratok hiteles másolatát24 be kell szerezni. A kockázat érzékenységi megközelítés alapján mellőzhető az ügyfél-átvilágítási ismételt elvégzése, ha

- az Ügyvéd az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában ezeket az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb megbízással összefüggésben már elvégezte,

- az Ügyvéd az adott megbízás során az Ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselőszemélyazonosságát már megállapította, és a rögzített adatokban nem történt változás25.

24 a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat

25 Pmt. 13. § (10) bekezdése (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

(3) Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható el a (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató

a) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy

b) székhelye, fióktelepe vagy telephelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

26 Pmt. 13. § (8) bekezdés, valamint 27/D §

27 Pmt. 13. § (1) bekezdés

28 Pmt. 13. § (2) bekezdés

29 Pmt. 7. § (3) bekezdés

30 Pmt. 7. § (4) bekezdés

31 Pmt.7. § (5) bekezdés

32 Pmt.7. § (6) bekezdés

33 Pmt.7. § (7) bekezdés

34a Pmt. 17. § (1)-(2) bekezdése alapján

35 a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat

36 Üt. 27/D § (1) bekezdése

37 tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka

felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

38 Pmt 8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott (ügyfél átvilágítási kötelezettség) esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon - személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

39 Pmt. 9. § (1) bekezdése

40 Pmt. 8. § (2) bekezdés

41 Pmt. 8. § (3) bekezdés

42 4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,

b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,

c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,

e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,

h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.

43 Pmt. 4. § (3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.

4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.

44 Pmt. 4. § (4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

45 Pmt. 4. § (5) E törvény kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.

46 Pmt. 13. § (1) bekezdése

47 Pmt. 13. § (2) bekezdése

48 Pmt. 8. § (4) bekezdés

49 Pmt. 8. § (5) bekezdése

50 Pmt. 9. § (1) bekezdés

51a Pmt. 17. § (1)-(2) bekezdése alapján

52 a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat

53 Pmt. 17. § (2) bekezdése

54 Pmt. 9. § (2) bekezdés

55 4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,

b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,

c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,

e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és

a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,

h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.

56 Pmt. 4. § (3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.

4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

57Pmt. 4. § (4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

58 Pmt. 4. § (5) E törvény kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.

59 Pmt. 9. § (3) bekezdés

60 Pmt. 10. § (1)

61 Pmt. 10. § (2)

62 Az ügyvédi iroda belső szabályzata a jóváhagyást a pénzmosás megelőzési vezető hatáskörébe utalhatja

63 Pmt. 19. § (4) bekezdés

64 Pmt. 10. § (3)

65 Pmt. 11. § (1) bekezdése

66 Pmt. 11.§ (2) bekezdése szerint: (2) A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.

67 Pmt. 20. § (5) bekezdés

68 Pmt. 12. § (1) bekezdés

69 Pmt. 12. § (2) bekezdés

70Pmt. 1. § (1) bekezdése alapján:

a) hitelintézet;

b) pénzügyi szolgáltató;

c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény;

d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztár;

e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végző szolgáltató;

f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató;

g) könyvvizsgálói tevékenységet végző szolgáltató;

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző szolgáltató;

i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;

j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;

k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

l) ügyvédre, közjegyzőre és

m) bizalmi vagyonkezelőre

71 Pmt. 5. § (1) a) a)-e) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos

feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);

b) i) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a szerencsejáték felügyeleti hatóság;

c) g) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;

d) l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:

da) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara),

db) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara);

e) j) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;

f) f) és h) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);

g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

72 Pmt. 7. § (2) bekezdésében foglalt adatokat:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét (születési nevét),

ab) lakcímét,

ac) állampolgárságát,

ad) azonosító okmányának típusát és számát,

ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát .

73 a) természetes személy esetén

aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

74 Pmt. 19. § (1) bekezdése

75 Pmt. 16. § (1) bekezdése

76 Pmt. 16. § (3) bekezdése

77 Pmt. 16. § (2) bekezdése

78 Pmt. 30. § (1) és Pmt. 74. § (1) bekezdés

79 Pmt. 74. § (3) bekezdés

80 Pmt. 74. § (1) bekezdés

81 Pmt. 74. § (1) bekezdés

82 Pmt. 75. § (5) bekezdése és Pmt. 33. §

83 Pmt. 73. § (3) bekezdés

84 Pmt. 63. § (5) bekezdés

85 Pmt. 63. § (1) bekezdés

86 Pmt. 63. § (2) bekezdés

87 Pmt. 63. § (3) bekezdése

88 Pmt. 64. § (1)-(2) bekezdése

89 Pmt. 63. § (3) bekezdés

90 jelenleg: NAV Pénzmosás Elleni Információs Egység

91 Pmt. 42. § (1) bekezdés

92 Pmt. 75. § (2) bekezdés

93 Pmt. 73. § (1) bekezdés

94 Pmt. 75. § (5) bekezdés

95 Pmt. 75. § (5) bekezdés

96 Pmt. 74. § (2) bekezdés

97 Pmt. 75. § (2) bekezdés

98 Pmt. 42. § (3) bekezdése és 75. § (3) bekezdése alapján

99 a Pmt 73. § (1) bekezdésében meghatározott

100 a Pmt 73. § (1) bekezdésében meghatározott

101 Pmt. 73. § (3) bekezdés

102 Pmt. 75. § (5) bekezdés

103 Pmt. 7.-11. §§

104 Pmt. 57. § (1)-(2) bekezdés

105 Pmt. 57. § (3) bekezdés

106 Pmt. 58. § (1) bekezdés

107 Pmt. 27. § (4) szerint

108 Kit. 3. § (4) bekezdés

109 Kit 4. § (1) bekezdése

110 Kit. 4. § (1) bekezdés

111 Kit. 4. § (1) bekezdés

112 Kit. 18. § (3) és (4) bekezdés

Rendkívüli hírek

Friss híreink

Archívum | Szegedi Ügyvédi Kamara

Iránymutatás a többszemélyes ügyvédi irodák belső szabályzatainak kialakításához