1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1990. évi C. törvény a helyi adókról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 02. 27.
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról
Módosítja: 2019. évi CIX. tv.
Hatályos: 2020. 02. 27.
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 03. 01.
1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2021. 01. 01.
1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 03. 01.
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01., 2021. 01. 01.
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01., 2021. 01. 01.
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01., 2021. 01. 01.
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01.
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01., 2021. 01. 01.
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01.
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01., 2021. 01. 01.
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2019. 12. 18., 2020. 01. 01., 2020. 07. 01.
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 03. 01.
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 03. 01., 2021. 01. 01.
2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01.
2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2021. 01. 01.
2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 03. 01.
2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
Módosítja: 2019. évi CX. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 07. 01.
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Módosítja: 2019. évi CXI. tv.
Hatályos: 2020. 02. 01., 2020. 02. 15.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Módosítja: 2019. évi CXI. tv.
Hatályos: 2020. 02. 15.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2000. évi C. törvény a számvitelről
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2006. évi X. törvény a szövetkezetekről
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2012. évi CXLVII. törvényn a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
Módosítja: 2019. évi CXII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
Módosítja: 2019. évi CXIII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről
Módosítja: 2019. évi CXIII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
Módosítja: 2019. évi CXIII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról
Módosítja: 2019. évi CXIII. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
Módosítja: 2019. évi CXIV. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
Módosítja: 2019. évi CXIV. tv.
Hatályos: 2020. 01. 16.
1990. évi C. törvény a helyi adókról
Módosítja: 2019. évi CXV. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
Módosítja: 2019. évi CXV. tv.
Hatályos: 2020. 01. 01.
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
Módosítja: 2019. évi CXV. tv.
Hatályos: 2021. 01. 01.
Jövőre összevonják a járulékokat
Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. december 11.
Címkék: adóváltozások 2020, járulékok összevonása, online számlaadat szolgáltatás, online számlabekötés, online számlarendszer, társadalombiztosítás, tb-változások 2020
Rovat: Adó
Jövő júliustól egyetlen járulékot kell fizetniük a munkavállalóknak: a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz. A törvénymódosítás nyomán azoknak, akik három hónapig nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, ki kell fizetniük ellátásuk költségeit. Az Országgyűlés elfogadta a tb-törvénycsomagot. Cikkünkben felidézzük a múlt héten elfogadott adócsomagot is.
Az Országgyűlés szerdán 112 igen, 20 nem szavazattal 37 tartózkodás mellett fogadta el a „társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” címet viselő 99 oldalas törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott, 37 oldalas összegző módosító javaslatot.
Összevonják a járulékokat
A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.
Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is.
A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjedne ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.
Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. A vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.
Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.
A törvény 7 710 forintban határozta meg júliustól az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét.
A nem biztosítottakkal kifizettetik az ellátást
Eddig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. A törvény elfogadása után viszont háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kabinet a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint ez az új szabály nem érinti a sürgősségi ellátást.
Bővül a tao-támogatás felhasználási köre
Egyéni képviselői indítványként az Országgyűlés szavazott „A társasági adóról és az osztalékadóról szóló1996. évi LXXXI. törvény módosításáról” címet viselő törvényjavaslatról is, amelyet a képviselők 113 igen szavazattal 58 nem ellenében elfogadtak.
A javaslat elfogadása nyomán az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100 százalékos támogatási intenzitás keretében vagyis önerő nélkül valósíthatják meg. A tárgyi eszközberuházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható.
Minden számlát látni fog a NAV
Fontos adóváltozásokról döntöttek a képviselők a múlt héten is a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című törvényjavaslat elfogadásakor; most itt is felidézzük a legfontosabb változtatásokat.
2020. július 1-től eltörölték a jelenlegi 100 000 forintos jelentési értékhatárt, így az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV-nak az áfa összegétől függetlenül. Így olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.
Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd az adóhatóságnak, amely ezek után adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, az EU-n belüli értékesítésekről és a kivitelről is – azokat a számlákat is jelenteni kell majd a hatóságnak, amelyeknél a vevő természetes személy (a vevő neve és adószáma nélkül).
Mindezen információk birtokában az adóhatóság 2021-től képes lesz az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni.
Szja- és tao-változások
A törvényjavaslat személyi jövedelemadót és társasági adót érintő változásai a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé.
A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából. Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik.
Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel. Ezen túlmenően, a javaslat kiterjeszti az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése – írta az adócsomagról gyorselemzésében az RSM.
2020. január 1-jétől bevezetésre kerül a „Hatósági átvezetés” intézménye, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.
Láncügyletek szabályozása az áfatörvényben
Szerző: Sztankó Dániel
Dátum: 2019. december 14.
Címkék: áfatörvény, láncügyletek, láncügyletek áfája, RSM Blog
A láncügyletet – amikor egy termék több szereplőn keresztül jut el a végső vásárlóhoz – az áfatörvény speciálisan kezeli. A több értékesítésből álló sorozatban egy ügylethez, a fuvarozással járó értékesítéshez kapcsolja az adómentességet az áfaszabály.
Mi a láncügylet?
A láncügylet vagy láncértékesítés kifejezés a nem hivatalos, de közismert megnevezése az áfatörvény 27. §-ában körülírt ügylettípusnak. Abban az esetben beszélünk láncügyletről, ha ugyanaz a termék egymást követően több (legalább kettő) értékesítés tárgya lesz úgy, hogy a termék elszállítása az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz történik. Láncügylet esetében tehát a termék fuvarozása nem követi az egyes számlázásokat, az közvetlenül – az egyébként egymással számlázási kapcsolatban nem lévő – első értékesítőtől a végső beszerzőhöz vezet.
A láncügylet alapmodellje az, amikor három szereplő vesz részt az ügyletben úgy, hogy az első szereplő eladja a terméket a második szereplőnek, a második szereplő pedig eladja ugyanezt a terméket a harmadik szereplőnek, a terméket pedig az első szereplőtől közvetlenül a harmadik szereplőnek szállítják. Természetesen láncügylet kettőnél több termékértékesítés esetében is meg tud valósulni, így a lánc tetszőleges hosszúságú lehet.
Az áfa miatt fontos a teljesítési hely meghatározása
Láncügyletek esetén elsőként a teljesítési helyet kell meghatároznunk, mivel ez dönti el, hogy egy adott ügyletre melyik ország forgalmiadó-szabályai vonatkoznak. Ha egy adott ügylet kapcsán arra jutunk, hogy annak teljesítési helye külföld, akkor az ügyletre a magyar áfatörvény nem vonatkozik, az ilyen ügyletekre a teljesítés országa szerinti áfaszabályok vonatkoznak.
Az áfatörvény 26–27. § alapján a láncügylet termékértékesítésnek számít, így a termékértékesítésre vonatkozó teljesítési hely szabályokat kell figyelembe venni . Az áfatörvény alapján minden olyan termékértékesítésnél, amely során a terméket feladják, vagy elfuvarozzák, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék feladása megtörténik, illetve ahol a termék fuvarozása megkezdődik. Egy láncügylet során akármennyi értékesítés is található a láncban, csak egyetlen ügyletre alkalmazható az áfatörvény 26. §-ának azon szabálya, amely a fuvarozással (feladással) érintett termékértékesítések teljesítési helyét a fuvarozás megkezdésének (vagy más néven a feladás megtörténtének) helyére teszi.
A fuvarozással járó ügylet meghatározása
A láncügylet áfaelemzésének első lépése tehát az, hogy megkeressük a láncban azt az értékesítést, amely a fuvarozással (feladással) járó ügylet, ehhez az ügylethez kapcsolódik ugyanis az adómentesség.
Ezen ügylet teljesítési helye a termék indulásának, feladásának a helye. A fuvarozással járó ügylet minden esetben az az értékesítés lesz, amelynek eladója vagy vevője a terméket elszállítja vagy elszállíttatja (tehát vagy ő maga szállítja el vagy ő rendeli meg a fuvart). Ha a láncügylet fuvarozást megrendelő szereplője a lánc közepén található, tehát olyan áfaalany, aki az ügylet során beszerzőként és értékesítőként is megjelenik, akkor áfatörvény vélelmezi, hogy a fuvarozást vevői minőségében rendelte meg, de ezt a vélelmet a felek megdönthetik. A vevői, illetve eladói minőség meghatározása azért fontos, mert ha a közbenső szereplő vevői minőségben rendeli meg a fuvart, akkor az lesz a fuvarozással járó ügylet, amiben ő a vevő, és a láncban az előtte szereplő entitás az eladó; míg ha eladói minőségben rendeli meg a fuvart, akkor az lesz a fuvarozással járó ügylet, amelynek ő az eladója, és a láncban őt követő entitás a vevője. Vagyis nemzetközi láncügylet esetén más lesz a fuvarozással járó ügylet teljesítési helye akkor, ha a közbenső szereplő eladóként, és más, ha vevőként rendeli meg a fuvart.
A többi ügylet meghatározása
A fuvarozással járó ügylet meghatározását követően meg kell vizsgálni a láncban található többi, fuvarozással nem járó (más néven álló) értékesítés teljesítési helyét. A fuvarozással nem járó értékesítések teljesítési helye attól függően alakul, hogy a vizsgált értékesítés a láncban megelőzi, vagy követi a fuvarozással járó értékesítést.
Az, vagy azok a fuvarozással nem járó értékesítések, amelyek megelőzik a fuvarozással járó értékesítést, szintén a fuvarozás megkezdésének az országában minősülnek teljesítettnek.
Azoknak a fuvarozással nem járó értékesítéseknek, amelyek a fuvarozással járó értékesítést követik, a teljesítési helye a rendeltetés országa lesz.
A láncügyletben szereplő ügyletekhez kapcsolódó áfamérték
A láncügylet áfaelemzésének következő lépése az adómérték meghatározása. Ha az ügylet teljesítési helye külföld, akkor ehhez a külföldi áfatörvényt kell alkalmazni. Ha az ügylet teljesítési helye belföld, akkor ehhez a magyar áfatörvényt kell alkalmazni.
A láncügyletben az az ügylet lesz Közösségen belüli – azaz adómentes – ügylet, amelynek következtében a termék igazoltan kikerül más tagállamba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a láncügylet belföldről indul, akkor ez az ügylet az utolsó olyan ügylet, amelynek a teljesítési helye belföld, vagyis a fuvarozással járó ügylet.
Hasonlóképpen, ha a termék belföldre érkezik, akkor a termék belföldre történő bejuttatása és az adómentes értékesítés, csak ehhez a fuvarozással járó ügylethez kapcsolódik.
Láncügyletnél tehát mindig a fuvarozással járó ügylet a Közösségen belüli ügylet, melyhez az áfatörvény adómentességet biztosít. A többi ügylet nem jár fuvarozással.
Láncügyletek – gyakorlati konklúziók és következmények
Láncügyletnél tehát fontos meghatározni, hogy melyik ügylet jár fuvarozással. Az áfarendszerben ezt az ügyletet kell Közösségen belüli ügyletként kezelni.
A másik fontos konklúzió, hogy amennyiben olyan ügyletet teljesítünk, amelynek a teljesítési helye külföld, felmerülhet, hogy abban az országban a vállalkozásunknak adószámot kell kérni. Hasonlóképpen, ha a külföldi vállalkozás által teljesített ügylet teljesítési helye belföld, akkor a külföldi vállalkozásnak belföldön kell adószámot kérni.
Változások 2020-tól – köztes szereplő helyzete, vélelem megdöntése
2020. január 1. előtt az EU Irányelv nem szabályozta a láncügyleteket,bár a témában születtek EU Bírósági ítéletek. 2020. január 1-től azonban EU-szerte egységesen kell kezelni a láncügyleteket és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat. Míg bizonyos EU-s országokban a harmonizáció nagyobb változást jelent, Magyarországon az EU-s szabályozás változása csupán a köztes szereplőhöz kapcsolódó vélelem megdöntésére vonatkozó szabály tekintetében lesz változás.
2020. január 1. előtt az áfatörvény nem részletezte miként lehet megönteni a vélelmet. 2019-ben hatályos áfatörvény csupán arról rendelkezett, hogy van a sorban olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést. Kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést. 2020. január 1-től ezt úgy tudja igazolni a köztes szereplő, ha az eladó felé közli az indulás helye szerinti adószámát.
2020-tól tehát egyszerűbb a vélelem megdöntése, amennyiben a láncügylet közbenső szereplője fuvarozza a terméket. Ügyelni kell viszont arra, hogy amennyiben a közbenső szereplő közli az eladóval az indulás tagállama szerinti adószámát, akkor ezt megfelelő módon dokumentálja. A számlát befogadó és kiállító félnek is pontosan kell látnia, hogy az értékesítéshez, vásárláshoz kapcsolódó számla helyesen lett-e kiállítva, áfabevallásuk csak akkor lesz megfelelő, ha a láncügylethez kapcsolódó számlán helyesen szerepel az eladói/vevő adószáma és az ügylet áfatartalma, vagy áfamentessége. A helytelenül kiállított számla jogosulatlan adólevonást vagy adómentességet eredményezhet!