A BÜK cégbírósági kapcsolattartói 2018. október 19-én joggyakorlati megbeszélést tartottak a cégbíróság szakembereivel. Közöljük a kérdéseket és a válaszokat. A válaszok nem minősülnek a bírókra kötelezőnek, ettől eltérő álláspont is lehetséges.1. A becsatolt okiratokkal kapcsolatosan észlelt hiányosságok, a cégbíróság elvárásai különös tekintettel a változás hatálybelépését megelőzően beadott kérelmek mellékletét képező okiratok (pl. egységes szerkezetű létesítő okirat, tagjegyzék, aláírás minta) esetén.
A cégbíróság nem észlelt új problémát. Ha a változásbejegyzési kérelmet a módosítás hatályba lépése előtt terjesztjük elő, akkor célszerű az egységes szerkezetű létesítő okiraton feltüntetni, annak hatályosulását is, mivel az szükségképpen el fog térni a záradékolás keltétől.2. A cégbíróság tapasztalatai a lakcímváltozások automatikus átvezetésével kapcsolatban. 
Sajnos a rendszer még csak részben működik, a székhely-módosítások automatikus átvezetése már megtörténik a lakcímeké még nem. 3. Egyszerűsített végelszámolás gyakorlati tapasztalatai, a Ct. módosítás előtt elhatározott/elkezdett végelszámolásra alkalmazandó jogszabály értelmezési/jogalkalmazási problémák, ha vannak. 
A cégbíróság is észlelte, hogy a NAV olyan végelszámolási ügyekben is az új szabályok szerint jár el, amelyeknél az egyszerűsített végelszámolás elhatározására még a módosítás hatályba lépése került sor, így a cég maga is, majd a NAV értesítése utáni automatikus változásbejegyzés alapján a cégbíróság is közzéteszi a hitelezőknek szóló felhívást. Ilyen esetben, ha a cég jelzi ezt a cégbíróságnak, akkor a cégbíróság hatályon kívül helyezi az automatikus változásbejegyző végzését. A cégbíróság jelezte a problémát a NAV illetékeseinek, 2018. november végén egyeztetni fognak az adóhatósággal a végelszámolással kapcsolatos tapasztalatokról. Az új szabályok szerint az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég az adóhatóságnak köteles bejelenteni, mellyel egyidejűleg köteles elektronikus úton is megküldeni a Ct. 115. § (2) bekezdés szerinti cégiratokat a cégbíróság részére, a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) keresztül. A cégbíróság bíráinak többségi álláspontja szerint annak sincs akadálya, hogy a cég ezen kötelezettségének ügyvéd közreműködésével tegyen eleget, mely esetben az iratokat az ügyvédek által használt elektronikus ügyintézési felületen keresztül is be lehet nyújtani. 4. Egyszerűsített végelszámolás esetén, ha több vezető tisztségviselő van, mindannyian végelszámolók is lesznek? Hogyan érinti ez a döntés a képviseleti joggal nem rendelkező vezető tisztségviselőket? Mi a helyes eljárás, ha egy végelszámoló van, aki meghal a végelszámolás folyamata alatt? Megválasztásra kerül új végelszámoló, akit változásbejegyzés keretében kell bejelenteni a cégbíróságon, vagy elegendő a NAV-ot értesíteni? 
Egyszerűsített végelszámolás esetén valamennyi, a 13. rovatban szereplő vezető tisztségviselő végelszámoló lesz, a cégjegyzési jog változatlanul hagyása mellett. Ha ettől szeretnének eltérni, vagy a végelszámoló meghal, akkor az irányadó cégmódosítási rendelkezések betartása mellett kell megválasztani új vezető tisztségviselőt. 5. Lehetséges-e úgy bejegyezni egy vezető tisztségviselőt, hogy képviseleti jogot nem gyakorol, ha rajta kívül nincs más képviselője a cégnek? A Ptk. kifejezett tiltó rendelkezést nem tartalmaz.
Mivel nincs jogalap arra, hogy a cégbíróság az ilyen bejegyzési kérelmet elutasítsa, a bejegyzés meg fog történni, azonban törvényességi felügyeleti eljárásra lehet számítani a törvénysértő állapot miatt. 6. Lehetséges-e olyan létesítő okirati rendelkezés, hogy pl. három ügyvezető esetén csak mindhárom ügyvezető együttesen jegyezheti a céget?
Ennek nincs akadálya, "ezzel és azzal" ("ezzel vagy azzal" helyett). Jelezni kell, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, a cégjegyzékbe történő bejegyzésnél csak együttes szerepel, a képviselet módjánál szövegesen meg lehet határozni, hogy melyik cégjegyzésre jogosult melyik cégjegyzésre jogosulttal együtt. 7. Együttes aláírási jog esetén, ha két ügyvezető van, felhatalmazhatják-e együtt csak az egyik ügyvezetőt, mint meghatalmazottat pld. egy cégalapításra? Cégalapítás estén elfogadja-e a cégbíróság az ilyen meghatalmazást?
Nincs egységes álláspont. Ha Ptk. szerinti eseti meghatalmazás, amiből egyértelműen kiderül a konkrét ügy, akkor egyes bírák szerint elfogadható. 8. Ha a cégjegyzésre jogosult lakcíme változik és az automatikusan átvezetésre kerül, akkor létesítő okirat módosítás nélkül lehetséges-e új aláírás mintát készíteni és azt változásbejegyzési kérelemmel benyújtani a cégiratokhoz? [Ct. 51. § (2b) és 9. § (3)] Ez esetben hogyan alakul az illeték- és közzétételi díj fizetési kötelezettség? (Az automatikus átvezetés következménye lesz, hogy a cégiratok között fellelhető aláírás-minta tartalma nem egyezik a cégjegyzék adataival.)
Semmi akadálya nincs, azonban illeték és közzétételi díj fizetés köteles. 9. A Pp. 71. § -a szerinti általános meghatalmazás adható-e cégeljárásban való képviseletre? [Ct. 32. § (1)]
Igen, a cégbíróság az OBH által vezetett felületen tudja lekérni.10. Elírásnak nem tekinthető érdemi hiba definíciója [38/A. § (1) és (2) bekezdés]. Ilyenkor a kérelem be nem nyújtott; hogyan alakulnak a késedelem jogkövetkezményei (bírság)? 
A cégszolgálat a hibás beadványt nem fogadja be, csak rövid idejű késedelem merülhet fel, általában nincs bírságolás rövid késedelem esetén.11. Lemondott vezető tisztségviselő esetén milyen igazoló iratot fogadnak el a cégbírósági eljárás során? Elegendő-e e-mail, vagy meg kell kísérelni a kézbesítést, mi történik, ha az meghiúsul? Minden tagnak ki kell küldeni a kérelmet? Mi történik, ha a tagok nem tudnak döntést hozni, mert nincs konszenzus? Ezt a problémát a 81.§-ban felsorolt lehetséges intézkedések sem oldják meg. 
Főszabály szerint postai küldeményt lehet elfogadni; címzett jognyilatkozat, ezért a közléssel hatályosul, a feladáshoz a jogszabály vélelmet fűz, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy megérkezik. Elektronikus hírközlés útján akkor lehetséges, ha ez a létesítő okiratban kikötésre került.  Bírói mérlegelés tárgya, hogy minden tagnak ki kell-e küldeni, általában a bírók elfogadják, ha csak a többségi tagnak küldik.12. A Ct. 53. § (1) bekezdéssel kapcsolatos probléma: 180 napon belül kell bejelenteni, de a jogerősítő határozatot sokszor egyáltalán nem küldik ki, úgy kell utánajárni, amikor pedig az ügyfél személyesen jár el, akkor csak rávezetik a határozatra, hogy mikor lett jogerős; hogyan tudja igazolni, hogy nem mulasztott határidőt?
Igazolni lehet, hogy a késedelemért nem felelős.
  
13. A Pp. 594. §-a alapján csak a meghatalmazás és a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatok valamint az igazságügyminiszter által, a szükséghez képest, rendeletben megjelölt egyéb dokumentumok esetében kell csak a teljes bizonyító erejű magánokirati státuszhoz (Pp. 325. §) a magyar külképviselet hitelesítése illetve a felülhitelesítés; ezzel kapcsolatosan van már szabályozás, kialakult gyakorlat?
Diplomáciai felülhitelesítésre, vagy az Apostille egyezmény alapján Apostille-re van szükség, illetve a vonatkozó nemzetközi szerződés esetén egyikre sem, mert az ilyen okiratokat hitelesnek kell elfogadni. Ügyvédi törvény új szabályokat tartalmaz az okiratok ellenjegyzésére. Ebben a kérdésben nincs kialakult egységes bírósági gyakorlat, egyes bíróságok hozhatnak eltérő határozatokat. A cégbíróság az IM-mel tervezett egyeztetése során ezt a kérdést is fel fogja vetni.
 
14. Nonprofit gazdasági társaság továbbműködése lehetséges-e a nonprofit státusz elhagyása mellett? 
Ebben a kérdésben van kialakult bírói gyakorlat és született kollégiumi vélemény is, nem tartják lehetségesnek. 15. Ha a társasági szerződésben nem kerül feltüntetésre a telephely (mert a Ptk. szerint nem kötelező) úgy a Ct. szerint sem vonatkozik rá a cégjegyzékben történő feltüntetési kötelezettség?
Ha nem szerepel a cégjegyzékben, nem kell a létesítő okiratban sem, ha szeretnénk, hogy szerepeljen, akkor viszont szerepelnie kell. 16. A Ptk. 3:49. § (1) bekezdése alapján az elismert vállalatcsoport az összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett együttműködés. A Cégbíróság gyakorlata szerint előfeltételét képezi-e az összevont konszolidált éves beszámoló készítésének kötelezettsége az uralmi szerződés megkötését megelőzően?
A cégbíróság bíráinak többségi álláspontja szerint kizárólag az elismert vállalatcsoport létrejöttét követően vizsgálja az összevont konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség teljesítését, de egyelőre nincs egységes állásfoglalás vagy kollégiumi vélemény a kérdésben.