A bírósági végrehajtás

128. A végrehajtási kényszer.

 

A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetõleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

 

Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsõsorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

 

Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetõleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendõrség végzi el. A rendõrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítõ intézkedéseket megtenni és kényszerítõ eszközöket alkalmazni, amelyek a rendõrségrõl szóló jogszabályok szerint megtehetõk, illetõleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

 

Azonnali beszedési megbízás

 

A pénzforgalmi úton érvényesíthetõ - e törvényben említett - pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani; bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre.

 

Pénzforgalmi úton lehet behajtani e törvényben említett pénzkövetelést, ha

a) a jogosult - a lakás-elõtakarékossági számla kivételével - bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,

b) a végrehajtás általános feltételei fennállnak,

c) a követelés teljesítését bírósági, közjegyzõi határozat írja elõ, vagy az a 21. §-nak megfelelõ közjegyzõi okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és

d) a jogosult a behajtást végzõ pénzügyi intézménynek nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetõleg nem terjesztett elõ végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést.

 

Ha a kötelezett pénzforgalmi számlája nem ismert, és az a cégnyilvántartásból sem állapítható meg, a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a jogosult kérelmére felhívja az adóhatóságot a számlaszám közlésére. Az adóhatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

 

Ha a pénzforgalmi úton történõ behajtás fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtást kérõ igazolja, hogy a kötelezett számlavezetõ pénzügyi intézményétõl nem kérte az azonnali beszedési megbízás további függõben tartását, és megjelöli, hogy az azonnali beszedési megbízást milyen összegben teljesítette a pénzügyi intézmény. A függõben tartásra irányadó határidõ lejárta elõtt elõterjesztett végrehajtási kérelem elbírálására is ez a rendelkezés irányadó.

 

A vagyoni kényszer elsõdlegessége

 

A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsõsorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegbõl, illetõleg az adós munkabérébõl, illetményébõl, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegû szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredõ egyéb rendszeres, idõszakonként visszatérõen kapott díjazásából, juttatásából, követelésébõl (a továbbiakban együtt: munkabérébõl) kell behajtani.

 

Ha elõre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetõleg a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb idõn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható.

A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idõ múlva elégíthetõ ki.

 

Pénzügyi intézménynél kezelt összeg:

a) a bankszámlán szereplõ összeg, betétszerzõdés és a takarékbetét-szerzõdés alapján a pénzügyi intézménynél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg

b) takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a pénzügyi intézménynél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerzõdés alapján az adós részére a pénzügyi intézmény által visszafizetendõ, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

 

A végrehajtást kérõ rendelkezésétõl függ, hogy az adós milyen jellegû vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását.

A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetõleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérõ rendelkezésétõl az adós érdekében eltérhet.

 

129. A végrehajtható okiratok.

 

A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következõk:

1) a bíróság által kiállított végrehajtási lap,

2) az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,

3) a bíróság végrehajtást elrendelõ, letiltó, illetõleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

4) a bíróság pénzbüntetésrõl, pénzmellékbüntetésrõl, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetõeljárásban bûncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegrõl, valamint

5) a bíróság bûnügyi költségrõl, elõvezetési és kísérési költségrõl szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bûnügyi költségrõl, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elõvezetési és kísérési költségrõl, valamint a pártfogó felügyelõi szolgálat által a közvetítõi eljárásban megállapított, az állam által elõlegezett és visszatérítendõ költségrõl szóló értesítése,

6) a bûnügyi zárlatot elrendelõ határozat.

 

Végrehajtási kérelem

 

A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérõ kérelmére állítja ki.

A végrehajtást kérõ közölni köteles a végrehajtási kérelem elõterjesztésekor

a) az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetõleg a cégjegyzékszámát), továbbá

b) az ügy körülményeitõl függõen: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetõleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.

(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat.

 

A végrehajtási kérelmet a kellõ példányban, megfelelõen kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell elõterjeszteni.

Ha a végrehajtást kérõ a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elõ, illetõleg a nyomtatványt nem a kellõ példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelõen töltötte ki, a bíróság a hiányt pótolja, vagy felhívja a végrehajtást kérõt a hiány pótlására, illetõleg a helyes eljárásra.

A bíróság a szóban elõterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

 

Végrehajtási lap

 

Az elsõ fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki

a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b) a bíróság büntetõügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

 

Végrehajtási lapot állít ki

1) a közjegyzõ által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyzõ által jóváhagyott  egyezség, továbbá a közjegyzõi nemperes eljárás díjról és költségrõl a közjegyzõ székhelye szerinti helyi bíróság,

2) a bíróság fegyelmi bíróságának kártérítésre kötelezõ határozata, a közjegyzõi fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelezõ határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak pénzbírság, eljárási költség és kamarai tagdíj megfizetésére kötelezõ határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság,

3) belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye szerinti megyei bíróság, illetõleg Fõvárosi Bíróság,

4) külföldi bírósági határozat (+ egyéb EU-s szervek határozata, egyezsége) alapján az adós lakóhelye, székhelye szerinti megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

 

Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.

 

Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha

a) a követelés több végrehajtást kérõt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérõkre esõ része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

b) a követelés több adóssal szemben áll fenn.

 

Végrehajtási záradék

 

A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzõi okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(+  ha van feltétel vagy idõpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa)

 

További feltétel, hogy a közjegyzõi okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

 

A bíróság végrehajtási záradékkal látja el

a) a községi, városi, fõvárosi kerületi jegyzõnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelezõ határozatát,

b) az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, továbbá a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelezõ határozatát,

c) a zálogszerzõdésrõl szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt,

d) azt a közokiratot és teljes bizonyító erejû magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történõ megszüntetésére irányuló szerzõdésrõl szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját,

e) a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát.

 

A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a Munka Törvénykönyve alapján

a) a munkavállalóhoz intézett olyan - keresettel meg nem támadott - írásbeli felszólítását, amely a munkavállaló részére jogalap nélkül kifizetett munkabérnek vagy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggõ más tartozásának a megtérítésére irányul,

b) a munkavállalót kártérítésre kötelezõ - jogerõs és végrehajtható - határozatát,

c) a munkavállalóval a békéltetõ eljárás során kötött egyezségét.

 

Közvetlen bírósági letiltás

 

A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabérébõl kell behajtani a követelést.

A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetõleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredõ díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, idõszakonként visszatérõen folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerõre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabérébõl a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérõnek.

A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

 

Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérõ,

b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendõ összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

 

Elsõsorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) a végrehajtást kérõ járulék nélkül számított követelése (fõkövetelés) az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy

b) a bíróság a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

 

 

Közvetlen bírósági felhívás

 

A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülõ személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelezõ határozat rendelkezõ részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

Ilyen eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. E kérelem lehetõségérõl a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.

 

Nincs helye közvetlen letiltásnak és felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki!

 

130. A végrehajtás általános feltételei. A végrehajtás foganatosításának közös szabályai.

 

A végrehajtás általános feltételei

 

A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,

b) jogerõs vagy elõzetesen végrehajtható, és

c) a teljesítési határidõ letelt.

 

A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyzõ által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.

Az (1) bekezdésben foglalt feltételek az okiraton alapuló követelés végrehajtására megfelelõen irányadók.

 

Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerû szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérõ valószínûsítette, hogy

a) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemû magatartására vezethetõ vissza, vagy

b) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

 

A végrehajtás foganatosításának megkezdése

 

A bíróság, illetõleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot megküldi az adós lakóhelye, illetõleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérõnek.

A végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérõ, vagy

b) az (1) bekezdés az adós lakóhelye, illetõleg székhelye hiányában nem alkalmazható.

 

Ha a végrehajtási cselekmény foganatosítása egyidejûleg több helyszínen, több megye területén szükséges a végrehajtás foganatosítását megkezdõ végrehajtó (ügygazda) több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására.A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik. A feleknek az elõlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni. Az ügyben az ügygazda gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítésérõl.

 

Költség: A végrehajtás során felmerülõ költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérõ elõlegezi, és az adós viseli.

A szakértõ-becsüs közremûködésével és az árverés, nyilvános pályázat közhírré tételével felmerülõ költségeket az köteles elõlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte.

Az állam által elõlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.

A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az elõleg bevárása nélkül köteles eljárni.

 

A kamarát az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg. Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, illetõleg átutalja a kamarának.  Az általános költségátalány mértéke 500 000 Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 1000 Ft, 500 000 Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.

 

Kézbesítés: A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja õt az azonnali teljesítésre.

Ha a végrehajtást kérõ kívánja, a végrehajtható okiratot postán kell kézbesíteni az adósnak.

Ha az adós távolléte miatt a végrehajtható okiratot nem lehetett a helyszínen átadni, ez a végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Ilyenkor a végrehajtható okiratot a végrehajtási cselekményrõl készített jegyzõkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak.

 

A végrehajtást kérõ köteles a végrehajtandó követelés megszûnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelõen a végrehajtási költségeket is megfizetni.

 

Az eljárás idõpontja: A végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.(egyébként csak a végrehajtást foganatosító bíróság elnökének írásban engedélyével lehet eljárni.

 

Változás a felek személyében: Ha a végrehajtást kérõ vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása elõtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.

 

Helyszíni kényszercselekmények: A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós 1. lakását és egyéb helyiségét, 2. bármely vagyontárgyát, 3. gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait.

A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye.

 

Rendbírság: A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedõ rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közremûködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredõ, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végzõ hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

 

Ügygondnok: A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós

a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,

b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik,

c) meghalt, és jogutóda ismeretlen.

Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselõje van.

 

131. A végrehajtás felfüggesztése. A végrehajtás megszüntetése és korlátozása. A végrehajtás szünetelése. A végrehajtási jog elévülése.

 

A végrehajtás felfüggesztése

 

1. A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérõ, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti.

2. A zálogjogosult kérelmére a kérelem beérkezését követõ 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti.

3. Az adós kérelmére kivételesen akkor függeszthetõ fel a végrehajtás, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és korábban nem sújtották rendbírsággal.

  • A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.
  • Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhetõ el.
  • Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy korábban kedvezményben részesült, a kötelezett kérelmére felfüggesztésnek helye nincs.
  • Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.
  • végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelõ határozat meghozatalának idõpontjában áll be.
  • A bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval.
  • A felfüggesztést elrendelõ határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya.

 

A végrehajtás szünetelése

 

a) az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg,

b) az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszûnt, és a végrehajtást kérõ nem kérte a jogutódlás megállapítását,

c) a végrehajtást kérõ az eljárásban való közremûködését megtagadta,

d) az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetõleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt,

e) a végrehajtást kérõ a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem elõlegezte,

f) az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó,

g) külön törvény így rendelkezik.

 

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

 

A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetõleg korlátozni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérõ, és a megszüntetés, illetõleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,

b) külön törvény így rendelkezik.

 

Nincs helye a végrehajtás megszüntetésének az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, ha a végrehajtási költség megfizetésére nem került sor.

 

A végrehajtást elrendelõ bíróság végzéssel megszünteti, illetõleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerõs határozat hatályon kívül helyezte, illetõleg megváltoztatta. A bíróság a végrehajtást megszüntetõ végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.

  • Ez esetben a végrehajtást elrendelõ bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérõt, hogy - teljesen, illetõleg részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetõleg megfelelõ részét.
  • Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelõzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.
  • Ilyenkor az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).

 

A végrehajtási jog elévülése

  • A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
  • A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehetõ figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.
  • Ha a végrehajtási jog elévülését figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után elõterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.
  • A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

 

132. A végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra (levonás sorrendje, mentes juttatások), a munkáltató felelõssége .

 

Végrehajtói letiltás

  • Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetõleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétõl számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja.
  • A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját,hogy az adós munkabérébõl a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és fizesse ki a végrehajtást kérõnek, illetõleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
  • A tartásdíj behajtására irányuló letiltást a határidõ letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani.

 

A levonás közös szabályai

  • Azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelõ adók és járulékok levonása után fennmarad.
  • Általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.
  • Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
  • A levonás után fennmaradó összegbõl korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

 

Levonási (Kielégítési) sorrend

 

Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következõ:

1) gyermektartásdíj,

2) egyéb tartásdíj,

3) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá esõ járandóság,

4) a büntetõ és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendõ összeg, a vagyonelkobzásból eredõ követelés (a polgári jogi igény kivételével),

5) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

6) egyéb követelés,

7) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

 

  • A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.
  • A sorrendben elõbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.
  • Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.

 

Ugyanazon pontja alá esõ több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett elõbb a munkáltatóhoz. A bíróság ettõl eltérõen elrendelheti, hogy az ugyanazon pont alá esõ több követelést arányosan kell kielégíteni.

 

Levonás a munkavállalói munkabérbõl

A munkaviszony alapján kapott munkabérbõl legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

 

Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

 

A munkabérhez tartoznak a következõ összegek is:

a) a munkáltató által a munkavállaló részére a betegszabadságának idejére kifizetett összeg,

b) a végkielégítés,

c) a jutalom.

 

A következõ járandóságok letiltása esetén is irányadó:

a) a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegû jogviszony alapján megilletõ munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegû ösztöndíja,

e) bármely személynek a munkájából eredõ olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtõl vagy személytõl rendszeresen, idõszakonként visszatérõen kap.

 

Levonás a nyugdíjból

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

 

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

A baleseti járadékból, a baleseti táppénzbõl, a táppénzbõl, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélybõl legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

 

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból

A gyermekgondozási segélybõl, családi pótlékból és a gyermeknevelési/ iskoláztatási támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni ha ezeket jogalap nélkül vették fel

 

Levonás egyéb járandóságból

A munkanélküli ellátásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni: tartásdíj és jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás esetén

A fogva tartott adós keresményébõl le kell vonni az adós

a) eltartási költségét,

b) saját szükségleteire fordítható összeget, és

c) szabadulása idejére tartalékolt összeget.

Ezen  levonások után fennmaradó keresmény legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni.

 

Mentes juttatások

a) a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

b) az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, az idõskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,

c) az anyasági segély,

d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

e) a megváltozott munkaképességû személyt megilletõ juttatás

f) a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által elõlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

g) a nevelõszülõ részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,

h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegû ösztöndíjának kivételével,

i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggõ költségtérítés,

j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

n) a fogyatékossági támogatás.

 

A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos felelõssége

  • A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizetõ kezesként felel a végrehajtást kérõnek.
  • Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizetõ kezesként felel a végrehajtást kérõnek.

 

Átutalási végzés

 

A végrehajtást kérõ kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzügyi intézménynél kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a bankszámlán szereplõ (bankszámlaszerzõdés szabályainak megfelelõen kezelt) összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz, ha azonnali beszedési megbízásra azért nem volt lehetõség, mert

a) a jogosult nem rendelkezik bankszámlával, illetve csak lakás-elõtakarékossági számlával rendelkezik, vagy

b) a kötelezett nem rendelkezik pénzforgalmi bankszámlával.

 

A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megilletõ összeget kezelõ pénzügyi intézményt, hogy a követelés összegét - a felhívásnak megfelelõen - utalja ki a végrehajtást kérõnek, illetõleg utalja át a végrehajtást kérõ által megjelölt bankszámlára.

 

A bíróság az átutalási végzést a pénzügyi intézménynek azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és azt az adósnak ne fizesse ki.

 

A bíróság az átutalási végzés jogerõre emelkedésérõl a pénzügyi intézményt azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelõen - utalja ki a végrehajtást kérõnek, illetõleg utalja át a végrehajtást kérõ által megjelölt számlára.

 

 

133. Ingóvégrehajtás (foglalás, mentes vagyontárgyak, elszállítás, árverés, értékesítés).

 

Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzõkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelõlegezésének idõpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.

Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstõl számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.

A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejûleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétõl számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelõ zálogjogról.

A foglalást lehetõleg az adósnak, illetõleg képviselõjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

 

Lefoglalható ingóságok

  • Lefoglalni az adós birtokában, õrizetében levõ vagy más olyan ingóságot lehet, amelyrõl valószínûsíthetõ, hogy az adós tulajdonában van.
  • Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, õrizetében levõ ingóságot, ha a rajta levõ jelbõl vagy más körülménybõl minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.
  • A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levõ vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az õ különvagyonához tartozik.
  • A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig elõreláthatóan felmerülõ végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

 

 

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levõ adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illetõ dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így rendelte el.

 

Mentesek a végrehajtás alól a következõ ingóságok:

a) az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, mûszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjármûvet,

b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

c) a szükséges ruházati cikk, felsõruházatból 3 felsõruha, 1 télikabát, 1 felöltõ, 3 pár lábbeli,

d) a szükséges ágynemû: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelõen szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvõhely és 1 szék vagy más ülõbútor,

f) a szükséges fûtõ- és világító eszköz,

g) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hûtõgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,

h) az a kitüntetés, amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjármûve,

j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,

k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelõanyag,

l) a lábon álló, illetõleg be nem takarított termés, gyümölcs,

m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.

 

Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, az e)-g) és k) pontban meghatározott mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.

 

Nem mentes a végrehajtás alól az olyan vagyontárgy - az a), valamint a h) és i) pontban foglaltak kivételével -, amely nemesfémbõl vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektõl eltérõen különösen nagy értékû.

 

A felsorolt vagyontárgyak - a h), l) és m) pontjában felsorolt vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetõk mentesnek.

 

 

Mentes a végrehajtás alól

1) Ha az adós élethivatásszerûen mezõgazdasági termeléssel foglalkozik az adós földjének megmûveléséhez szükséges vetõmag, mezõgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány, valamint 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.

2) a kitüntetéssel, kitüntetõ címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,

3) a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,

4) a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.

5) a szövetkezeti tag részjegye,

6) a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.

 

A szerzõt és a jogutódját megilletõ szerzõi jog mentes a végrehajtás alól.

A szerzõi díj 50%-a mentes a végrehajtás alól.

Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) mûvet, illetõleg példányait lehet.

 

134. Ingatlan-végrehajtás (értékelés, árverés, árverésen kívüli eladás).

 

Az adós tulajdonában levõ ingatlant az ingatlan jellegére, mûvelési ágára és az ingatlant terhelõ jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.

Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.

 

A végrehajtás alá vont ingatlant megszerzõ új tulajdonos tulajdonjogát csak a következõ jogok terhelhetik:

a) a telki szolgalom,

b) a közérdekû használati jog,

c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,

d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.

 

Nem terheli az ingatlant megszerzõ tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérõ követelésének kielégítéséért felelõs, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerzõdéssel létesítették.

 

A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azoknak a nevérõl és lakóhelyérõl (székhelyérõl), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.

 

Az ingatlan becsértéke

 

A végrehajtó az ingatlan értékesítése elõtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - szakértõ becsüs véleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhetõ, mind pedig a lakott állapotban történõ értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve a szakértõ becsüs véleményének tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan lakóingatlannak minõsül-e.

 

A becsérték közlésével egyidejûleg a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérõt, hogy a közlés kézbesítésétõl számított 15 napon belül a végrehajtótól nyilvános pályázat megrendezését kérheti, amelyre több végrehajtást kérõ esetén valamennyi végrehajtást kérõ ilyen tartalmú nyilatkozata alapján kerülhet sor. A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejûleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követõen fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésõbb a közlés kézhezvételétõl számított 15 napon belül terjesztheti elõ a bíróságnál.

Ha a közléstõl számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elõ, a becsértéket a bíróság - szükség esetén szakértõ közremûködésével - állapítja meg.

 

Ingatlanárverés

 

Az ingatlant rendszerint árverésen kell értékesíteni (beköltözhetõ állapotban kell árverezni).

 

Lakottan kell árverezni az ingatlant,

a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelõzõen kötött, érvényes bérleti szerzõdés alapján bérlõ lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhetõ állapotban történõ értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerzõdés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,

b) ha abban haszonélvezõ lakik,

c) ha az osztatlan közös tulajdonban levõ ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,

d) ha az adós és a végrehajtást kérõ (több végrehajtást kérõ esetén valamennyi végrehajtást kérõ) a lakottan történõ értékesítésben megállapodott, vagy

e) ha a lakottan történõ értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérõ egyetért,

f) ha abban az adós egyenesági felmenõje lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelõzõ 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tõle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhetõ állapotban történõ értékesítésében állapodott meg.

 

Ha az e) pontban foglalt esetben a végrehajtást kérõk nem egyeztek bele a lakottan történõ értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerzõdéses kikötések a hatályukat vesztik.

 

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tûzi ki, az árverési hirdetményt az árverést megelõzõen legalább 15 napon át és legalább az árverést megelõzõ 5. napig kell a hirdetõtáblán kifüggesztve tartani.

 

Ingatlanra az árverezhet, aki elõlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésõbb az árverési ajánlatának megtétele elõtt a végrehajtónál letétbe helyezte. Az elõleg letétbe helyezése átutalással is történhet, az elõleg összegét olyan idõpontban kell átutalni, hogy az az árverés idõpontját megelõzõen megérkezzen a végrehajtói letéti számlára.

 

Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezõkkel közli az ingatlan becsértékét (a kikiáltási árat), ismerteti az árverési feltételeket, és felhívja az árverezõket ajánlatuk megtételére. Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig.

 

Lakóingatlan esetén a kikiáltási ár a becsérték 70%-ának megfelelõ összegre szállítható le, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelõzõ 6 hónapban is ebben volt.

 

Lakóingatlannak kell tekinteni

a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetõséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,

b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetõleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.

 

Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után a legtöbbet ajánlót írásban értesíti az ingatlan megvételérõl.

 

Az árverési vevõ letétbe helyezett elõlegét be kell számítani a vételárba.

 

Az árverési vevõ köteles a teljes vételárat 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha elmulasztja, elõlegét elveszti.

 

 

Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét,

b) az árverési vevõ nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstõl számított 15 napon belül, illetõleg a végrehajtó által engedélyezett határidõn (legfeljebb 2 hónap) belül. /ilyenkor az elõleget elveszti/

 

Az elsõ árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitûzött idõpontban - második árverést kell tartani. A második árverésen a korábbi árverési vevõ nem árverezhet.

 

Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevõ a második árverés megkezdése elõtt befizette a vételárat, vagy azt átutalta és az errõl szóló terhelési értesítõt a végrehajtónak bemutatta, másolatát részére átadta, továbbá megtérítette a második árverés kitûzésével felmerült költséget. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett elõleget.

 

Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstõl számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidõt adott a vételár megfizetésére, eddig az idõpontig, jogorvoslat elõterjesztése esetén pedig az errõl szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevõnek.

Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidõben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétõl számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.

A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétõl számított 15 napon belül elõterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan lakóngatlan, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.

A halasztás idõtartama legfeljebb az árverés idõpontjától számított 6 hónapig terjedhet.

 

Nyilvános pályázat

 

Az ingatlant a végrehajtást kérõ, több végrehajtást kérõ esetén valamennyi végrehajtást kérõ kívánságára az árverési vétel hatályával, nyilvános pályázaton kell értékesíteni.

A végrehajtó a hivatali helyiségében, a hirdetményben megjelölt idõpontban az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat felbontja, és ismerteti az ajánlattevõk nevét, címét (székhelyét), valamint a vételárra tett ajánlatokat.

A végrehajtó megállapítja a legmagasabb ajánlatot, a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevõ nyeri, akit a végrehajtó errõl írásban értesít.

Ha több azonos összegû ajánlat érkezett, a végrehajtó az eredményhirdetésen megjelent érintett feleket errõl tájékoztatja, és felhívja õket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd a végrehajtó megállapítja a legmagasabb árajánlatot, a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevõ nyeri, akit a végrehajtó errõl írásban értesít.

Ha az eredményhirdetésen az azonos ajánlatot tevõk nem jelentek meg, vagy a jelen levõ, azonos ajánlatot tevõk nem tettek újabb, magasabb összegû ajánlatot, illetve újabb ajánlataik ugyanolyan összegû vételárra vonatkoznak, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.

A pályázat nyertese a pályázati eredményrõl készült jegyzõkönyv kézhezvételétõl számított 30 napon belül köteles a vételár elõleggel csökkentett összegét a végrehajtói letéti számlára befizetni.

Ha a pályázat nyertese a vételárat befizette, és a pályázat eredményességének megállapításától számított 30 nap eltelt, a végrehajtó a pályázati eredményt rögzítõ jegyzõkönyv kivonatának megküldésével megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vevõ tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése céljából

A pályázat eredménytelensége esetén a végrehajtást kérõknek az errõl szóló jegyzõkönyv kézhezvételétõl számított 15 napon belül elõterjesztett kérelmére a pályázat ismét kiírható.

 

Ha a második pályázat, illetve az árverés eredménytelen, úgy a végrehajtást kérõ veheti át az ingatlant.

Ha több végrehajtást kérõ van, a végrehajtó megállapítja a becsérték felét (illetve 70 %-át) meghaladó legmagasabb árajánlatot az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét (illetve 70 %-át) meghaladó legmagasabb árajánlatot tette

 

Ha a végrehajtást kérõ nem vette át az ingatlant, a végrehajtás a második árverésrõl szóló jegyzõkönyvnek a végrehajtást kérõ részére történt kézbesítésétõl számított 15 nap elteltétõl mindaddig szünetel, amíg a végrehajtást kérõ újabb árverés (nyilvános pályázat) kitûzését nem kérte. A szünetelés kezdõ idõpontjától számított 6 hónapnál korábban nem lehet újabb árverést kitûzni.

 

Ingatlan árverésen kívüli eladása

 

A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevõ részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

Ha az értékesítésbõl befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérõ követelése elõreláthatólag kielégíthetõ, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérõk beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az õ beleegyezése szükséges.

 

135. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése.

 

A végrehajtási költség elsõbbsége: A végrehajtás során befolyt összegbõl mindenekelõtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.

 

Kielégítés zálogjog alapján

Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítésébõl befolyt összeget elsõsorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetõleg a légi jármû értékesítésébõl befolyt összegbõl jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. § d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelõzõen kell kielégíteni.

Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni.

 

136. Meghatározott cselekmény végrehajtása.

 

Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tûrésre, abbahagyásra irányul, a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, illetõleg a kötelezettet - megfelelõ határidõ kitûzésével - felhívja az önkéntes teljesítésre.

Ha a végrehajtást kérõ közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt - szükség esetén - a helyszínen ellenõrzi.

A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérõ közlését és a helyszíni ellenõrzésrõl készült jegyzõkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

 

A bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így:

a) a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,

b) feljogosíthatja a végrehajtást kérõt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az elõreláthatólag felmerülõ költség elõlegezésére kötelezheti,

c) a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedõ pénzbírságot szabhat ki,

d) a rendõrség közremûködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

 

A végrehajtó a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérõ jelenlétében a helyszínen adja át. Ha a végrehajtást kérõ az ingóságot megjelölte, a végrehajtó azt részére átadja.

 

A gyermek átadása esetén, ha a bíróság a rendõrség közremûködését rendelte el, a végrehajtó a helyszíni eljárásra idõpontot tûz, és errõl értesíti a végrehajtást kérõt, a meghatalmazottat, a kötelezettet, a gyámhatóságot és a rendõrséget. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következõ helyszíni eljárásra kitûzött idõpontról - a kötelezett kivételével - rövid úton küld értesítést az elõzõekben felsoroltaknak.

 

A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

A bíróság a kérelem beérkezését követõ 5 munkanapon belül meghozza a végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek elõlegezését követõ 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás idõpontjáról értesítse az illetékes rendõri szerv vezetõjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.

A végrehajtó rendõr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja õt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.

Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévõ ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmezõ által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselõjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.

 

 

137. Biztosítási intézkedés végrehajtása.

 

Ha a követelés teljesítése érdekében a végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérõ azonban valószínûsítette, hogy a követelés késõbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérõ kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:

a) a pénzkövetelés biztosítását, illetõleg

b) a meghatározott dolog zárlatát.

 

Biztosítási intézkedés akkor rendelhetõ el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként a végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetõség, mert

a) a határozat még nem jogerõs, vagy nem elõzetesen végrehajtható, illetõleg

b) a határozat jogerõs ugyan, de a teljesítési határidõ még nem telt le.

 

A bíróság a biztosítási intézkedésrõl soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelõ végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.

 

138. Jogorvoslatok a végrehajtás elrendelésével, foganatosításával kapcsolatban.

 

Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban

 

Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtõl eltérõ kiállítása esetén az eltérésrõl végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek. A  végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.

A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérõ fellebbezhet.

 

Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban: Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerõre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetõleg végrehajtásának elrendelésérõl döntött.

 

Végrehajtási kifogás

 

A végrehajtó törvénysértõ intézkedése, illetõleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elõ a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

A végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétõl számított 15 napon belül kell elõterjeszteni. Ha az intézkedés késõbb jutott a kifogást elõterjesztõ tudomására, vagy ez a kifogás elõterjesztésében a végrehajtó intézkedésétõl számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás elõterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstõl, illetõleg az akadály megszûnésétõl kell számítani.

A végrehajtó intézkedésétõl számított 6 hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást elõterjeszteni. E határidõ elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye. Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az errõl szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság

a) a végrehajtó intézkedésének megsemmisítésérõl döntött, vagy

b) a végrehajtó által elõterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította.

 

Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban: Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerõre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság az ingatlanárverés vagy a nyilvános pályázat megsemmisítésérõl döntött.