A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt két évben egy nemzetközi projekt keretében széleskörűen foglalkozott az alternatív szankciók alkalmazásával, az azokban rejlő lehetőségekkel – hazai és nemzetközi kontextusban egyaránt. Áttekintettük és elemeztük a hazai és nemzetközi jogszabályi környezetet, statisztikai és kvalitatív kutatást végeztünk. A két év során készített szakmai anyagokat összesen öt különböző szakmai eseményen vitattuk meg a büntető igazságszolgáltatás szakembereivel és érintettjeivel.

Szeretnénk a figyelmükbe ajánlani a Magyar Helsinki Bizottság az alternatív szankciók hatékonyabb alkalmazására vonatkozó szakpolitikai ajánlásait, melyek pozitív hatása lehetne a börtönnépesség csökkenése is. A szakpolitikai ajánlásokat a projektben végzett kutatómunka és rendszeres szakmai egyeztetések eredményei alapján készítettük. A dokumentum tartalmaz:

• Egy problématérképet, mely összefoglalja a hazai szankciórendszerre és az alternatív szankciók alkalmazására ható problémákat, így a következőket:

• a magyar büntető igazságszolgáltatás szabadságvesztés-központú,

• egyes, szabadságelvonással nem járó szankciótípusok (közérdekű munka, jóvátételi munka) kihasználatlanok rendszerszintű intézményi problémák és bizalomhiány miatt,

• a pártfogó felügyelet túlterhelt, forráshiányos, a korábban lezajlott szervezeti átalakítások hátrányosan hatottak a területre és nehezítik a munkavégzést,

• a feltételes szabadságra bocsátás és a reintegrációs őrizet alkalmazásának aránya statisztikailag csökken,

• nincs megnyugtató egyensúly az ítélkezési gyakorlatban az egyéniesítés szempontjainak érvényesülése és az egységes jogalkalmazás igénye között,

• a büntetővégzéssel befejezett büntetőeljárásokban feltehetőleg gyakran sérülnek az eljárási garanciák.

• Európai kitekintést az alternatív szankciók széleskörű alkalmazásának jellemző akadályairól, ugyanakkor a figyelemre méltó tagállami gyakorlatokról, és a jövőbeli, európai szintű pozitív irányokról is,

• A fentiekből következően a Magyar Helsinki Bizottság javaslatait.

Figyelmükbe ajánljuk továbbá a Budapest Esély Nonprofit Kft. módszertani koncepcióját a fejlesztő foglalkoztatás tapasztalatainak felhasználásáról a közérdekű munka hatékonyabb végrehajtása érdekében. A fejlesztő foglalkoztatás egy szociális szolgáltatási forma, melynek célja, hogy egészségügyi okból megváltozott munkaképességű embereket felkészítsen az önálló munkavégzésre vagy a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre, egészségi állapotuknak, koruknak, fizikai és mentális állapotuknak megfelelő fejlesztési és foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása útján. A fejlesztő foglalkoztatás módszertanát, a szociális szakember segítsége melletti munkáltatást azokban az esetekben lehetne alkalmazni, amikor a közérdekű munka végrehajthatósága nagyban függ a terhelt egészségügyi állapotától. A projekt során feltártuk, hogy a szakemberek – különösen a bírók és a pártfogók – nem bíznak a közérdekű munka teljesülésében. Ennek egyik oka, hogy nagy arányban indul eljárás a szabadságvesztésre átváltoztatás iránt. Probléma még, hogy a büntetővégzésekkel befejezett eljárásokban az iratokban nincs elegendő információ a személyi körülményekre vonatkozóan, és sok esetben már csak végrehajtás során derül ki, hogy a terhelt egészségügyi állapota miatt meg kell szüntetni a szankció végrehajthatóságát a Bv. tv. 285. § (2) alapján.

A projekt eredményeiről erre a linkre kattintva, a Magyar Helsinki Bizottság alternatív szankciókkal kapcsolatos tevékenységeiről pedig erre a linkre kattintva lehet bővebben tájékozódni.

Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen észrevételük, kérdésük van, forduljanak hozzám bizalommal a [email protected] címen.

Tisztelettel:

Krámer Lili

a projekt koordinátora

Magyar Helsinki Bizottság | Hungarian Helsinki Committee

Hungary, 1074 Budapest, Dohány utca 20.

+361 321 4141 | www.helsinki.hu